Anima Sound System | A jelenlét erőssége
Az A38 Hajó klasszikus és évfordulós hazai albumokat bemutató koncertsorozatának aktuális állomása az Anima Sound System 1995-ös Shalom című lemezének újra-bemutatója szeptember 25-én. Ez alkalommal beszéltünk az Anima zenekarvezetőjével, Prieger Zsolttal.
Hogyan érzed magad, amikor most, 20 év után visszanyúltok egy korábbi lemezanyaghoz? Hogyan látod most a Shalomot, hol lehet a helye szerinted a magyar könnyűzene történetében?
A helyét nem nekem kell pozicionálnom, hála az égnek, de talán nem esek a szerénytelenség bűnébe, ha megemlítjük, hogy nagyon sok ember, legyen az „animás” vagy csak szakmabeli, nagy hatású lemezként emlegeti, sokan ma is hivatkoznak rá, aminek persze nagyon örülök, de ezektől a felvetésektől zavarba jön a normális ember, nem? Boldogító, de nekem ez már egy nagyon régi korszellem, amit akkor próbáltunk „leantennázni”. Akkor ez volt a minden, de a „minden” meg nálam zenei szempontból évről évre, napról napra változik, nyughatatlan vagyok, amikor alkotásról vagy kreativitásról van szó.
Milyen alkotói környezetben született a Shalom? Hol tartott éppen a zenekar? Milyen zenék inspiráltak akkor titeket?
Nagyon sok dubot, sok népzenét hallgattunk, bár ez azóta sem változott, de akkor 24/24-ben ezt vettük magunkhoz, ma meg mindent hallgatok. Akkor a Dub Syndicate, az African HeadCharge volt a zenei origo, meg úgy általában az Adrian Sherwood vezette On-U Sound urbánus dub-dolgai, amelyekben sokszor keveredett a népzene az elektronikával.
Szóval ez nálunk a dubból jött és nem valami világzenei misszióból, hiszen akkor még nem is volt „világzene”, a maga csiricsáré színeivel, a Shalom annál karcosabb, mégis érzelmesebb attitűdű album.
Hogyan született a lemez? Hogyan nézett ki az alkotói folyamat, hol és miként zajlottak a felvételek?
A próbafolyamatok egy Szombathelyhez közeli falu művházának alagsorában, közvetlenül a mellékhelyiség mellett, a lemezfelvétel pedig egy szombathelyi pincestúdióban, elég hosszan, a mixeket, dubverziókat pedig úgy, hogy négyen-öten körbeálltuk a keverőpultot és szimultán effekteztünk realtime-ban.
Mi az, amit visszatekintve másképp csinálnál? Mi az, amire visszatekintve jól eső érzés rácsodálkozni? Mik azok a tapasztalatok, amiket tudod, hogy ettől a lemeztől vittetek tovább?
Mindig mindent másképp csinálnék utólag, de húsz év távolságban még a hibák is megszépülnek. Amire jó rácsodálkozni, az az improvizáció és a jelenlét erőssége, ami jellemző korai munkáinkra, a hibákat akkor is érzékeltük, de benthagytuk őket, és ettől organikus és élő az egész.
Mit várhatunk a koncerttől? Színpadra lép az akkori Anima összes tagja?
Minden meghatározó tag ott lesz, így Bognár Szilvi énekesnő, akivel azóta is figyelemmel kísérjük egymás pályafutását és nagyon büszke vagyok rá, hogy nálunk indult el a zenei karrierje, hiszen ő azóta is meghatározó alakja a honi népzenei életnek. De ott lesz Szabolcs öcsém, akivel rengeteg Anima-dalt írtunk közösen és persze Németh Tamás, Németh Gergő kollégám és producertársam édesapja, aki zseniális multiinstrumentalista és az első Anima-fúvós. A többi legyen meglepetés.
Az Anima Sound System persze – ezt mindig hangsúlyozod – a jelenben, sőt, a jövőben él. Melyek a jelenlegi és a középtávoli tervek az Anima számára és persze számodra, aki mindig legalább annyi zenei és zenén túli projektet pörget, mint ahány tányért egy kínai zsonglőr?
Őszre csúszott legújabb albumunk a Gravity and Grace remix-verziója, ahol a Wolfkrafttól kezdve a farbwechseles S. Olbrichtig számos kiváló előadó remixeli legújabb albumunk dalait. Közben készítjük Németh Gergővel a Petőfi Rádió-mixeinket DJ-ként, illetve sok produceri munkában vagyunk bent, Gergő a közelmúltban Pajor Tamással dolgozott, én pedig a Meztelen Diplomaták új dalaiban, Polnauer Flóra Marlene Dietrich-lemezén és egy különleges hard rock-lemezen is producerkedem, illetve írom az új Anima-dalokat nap mint nap. Aztán megjelenik télre egy interjúkötet is, amiben a legkülönbözőbb témákban beszélget velem Dudich Ákos, az is elég érdekes lesz.