Techno, tömeghipnózis és underground kísérletezés – Interjú Szerdahelyi Olivérrel, a techlab.bp alapítójával

A techno több mint zene: atmoszféra, közösség és egyfajta rituálé. Szerdahelyi Oliver ‘Szoliver’, az underground techno kollektíva, a techlab.bp alapítója mesél arról, hogyan hozta haza a berlini Tresor élményét, milyen kihívásokkal néz szembe egy fiatal DJ Budapesten, és hová tart a szcéna itthon és nemzetközileg. Ha pedig élőben is át akarod élni a techlab.bp világát, február 21-én az A38 Hajón Marco Mandarella és VP Allowed szettjeivel merülhetsz el a hipnotikus ütemekben.

Kezdjük az elején: mikor és hogyan találkoztál először a technoval? Mi volt az a pillanat vagy élmény, ami miatt igazán elköteleződtél a műfaj és a szubkultúra iránt?

Az első találkozás talán a LÄRM-ben lehetett, viszont a legmarkánsabb élményemet a berlini Tresorban szereztem 6 évvel ezelőtt.

A techlab.bp egyik alapítójaként milyen személyes indíttatás vezetett a projekt elindításához? Mit szerettél volna megvalósítani, és hogyan alakult ez az évek során?

Valójában a Tresoros buli élményét szerettem volna hazahozni – nem feltétlenül zeneileg, inkább atmoszféra szinten. Nem volt konkrét, hosszú távú cél, csak 1-2 kisebb bulit szervezni a haverokkal, és kísérletezgetni. Az első felállás óta rengeteget változtunk, de az alap helyzet megmaradt: egy techno alapra épülő projekt, amiben különböző műfajokkal vegyészkedünk – innen a “techlab” elnevezés is.

Hogyan választjátok ki azokat a művészeket, DJ-ket és producereket, akikkel együtt dolgoztok? Van valamilyen meghatározó filozófia vagy kritérium a techlab.bp line-upja és kiadványai mögött?

Igyekszünk olyan artistokkal együtt dolgozni, akiknek egyedi/érdekes stílusuk és szelekciójuk van, és line upok kapcsán pedig mindig előnyt élveznek nálunk a producerek, akik saját cuccokat nyomnak a szettjeikben! Illetve persze az is fontos, hogy tudjon “utaztatni” ahelyett hogy csak lejátsszon zenéket egy jó flow nélkül.

Hogyan érzékelitek a techlab hatását a budapesti elektronikus zenei színtérre? Sikerült új hullámokat elindítani, vagy új tehetségeket felkarolni?

Szerintem egész jó úton haladunk a stílusunk közvetítésében, és az utóbbi hónapokban egyre mélyebbre tudtunk fúrni mindenféle techno-trance ötvözettel. Régebben gondot jelentett, amikor kisérletibb számokat kezdtünk játszani, de mostanra azt látjuk, hogy az emberek egyre nyitottabbak a furább hangzásokra. A műfaj, amit jelenleg próbálunk pusholni, egyre nagyobbra nő Hollandiában, Franciaországban és Ausztráliában is, főleg a sok független kis kiadónak köszönhetően.

Milyen kapcsolatban álltok más budapesti vagy nemzetközi kollektívákkal?

Szerencsére jó viszonyban vagyunk sok más kollektívával Budapesten, így az utóbbi 1-2 évben például a NoFearrel, Zsurral és Krave-vel is volt kollab bulink többek közt. Nemzetközi téren is egyre több a kapcsolat, főként a kiadónknak hála.
Idén több külföldi bulink is lesz, az első megálló március 7-én Berlinben, a Void Clubban, amit a Speedgasm és az Astral Lab közösen szervez velünk.

Mit szeretnél, ha az emberek hazavinnének egy techlab.bp esemény után? Mi az az érzés vagy gondolat, amit szeretnél, ha bennük maradna?

Saját aktuális ízlésünkkel alakítjuk az eventjeinket, így vannak „trenszesebb” és „technosabb” korszakok a techlab.bp életében, de a főcél mindig a tömeghipnózis. Nem feltétlen arra megyünk rá, hogy minél gyorsabbat és intenzívebbet játszunk (bár gyakran előfordul), hanem hogy elveszhessünk mély szettekben.

Mik azok a kihívások, amelyekkel egy fiatal DJ és szervező szembesülhet itthon? Mennyire könnyű betörni a szcénába?

Szerintem az első pár buli a legnehezebb része a dolognak. Lehet valaki akármilyen ügyes, ha nincs egy haverja, aki be tudja ajánlani valahova, ki tudja, meddig kell várnia, hogy organikusan kapjon egy felkérést.
A SoundCloud egy király platform egy portfólió felépítéséhez és mixek feltöltéséhez, de hogy egy DJ-szett mennyire jó, az úgyis csak élőben fog igazán átjönni.

Sok techno esemény ma már nagy fesztiválokon, arénákban zajlik, míg az underground továbbra is kisebb, intimebb tereket keres magának. Hogyan látod a viszonyt a mainstream és az underground techno között? Mennyire segíti vagy éppen gátolja egyik a másikat?

Szerintem a két téma el tud éldegélni egymás mellett, hiszen az említett eventek közönsége azért eltérő. Biztos, hogy van egy átfedés, ami olykor az underground bulik fenntarthatóságát veszélyezteti, de szerintem szükség van erre a mérsékelt súrlódásra a zenei világban, hogy a szcéna friss és érdekes maradjon.

Szerinted lehet egyáltalán “igazi” underground közösséget építeni egy olyan városban, mint Budapest, ahol egyre nagyobb az érdeklődés a techno iránt? Hol van az a határ, ahol egy közösség még autentikus tud maradni?

Igen, lehet, ha a közösség megőrzi az alapértékeit, és nem a trendek vagy gazdasági érdekek vezérlik. Az autentikusság határa ott van, ahol a zene és a közösség marad a fókuszban – és ezt sokszor jól mutatja az is, hogy kik vezetik vagy alapították a kollektívát.

Mit gondolsz, miért vonz egyre több fiatalt a techno? A zene, az esztétika, a közösség vagy inkább az a menedék, amit egy buli vagy egy techno tér biztosítani tud számukra?

Szerintem sokan nem is feltétlenül a műfaj miatt járnak techno bulikra, hanem inkább a közösség és a menedékérzet miatt. Gimis koromban én is sokat jártam más stílusú bulikra, de visszatekintve valószínűleg inkább a társaság vonzott, mint maga a zene. Ráadásul a trendek is azt sugallják a fiataloknak, hogy így kell szórakozni, és ez számít „menőnek” – ami nem feltétlenül rossz dolog, hiszen ha nem lenne ennyire elterjedt, sokan lehet, hogy sosem találnának rá a kedvenc stílusukra.

Sokan azt mondják, hogy a techno nem csak egy zenei műfaj, hanem egy életérzés és egyfajta önkifejezési mód is. Te személyesen mit tapasztaltál ezzel kapcsolatban? Milyen élményeket adott neked a techno, amiket máshol nem találtál volna meg?

Nem gondolom, hogy a techno önmagában egy életérzés lenne, mert végső soron ez egy zenei preferencia, ami teljesen szubjektív és mindenkinek mást jelent. Maximum olyan értelemben lehet egyfajta életérzés, hogy a közönség nagyon sokszínű, és mindenki más-más okból kapcsolódik hozzá: van, akinek menedék a hétköznapokból, és van, akinek egyszerűen csak egy péntek este a haverokkal.

Egyre többször merül fel a kérdés, hogy a techno közeg mennyire befogadó és inkluzív. Te hogyan látod ezt? Mennyire van jelen a diverzitás, és min lehetne még javítani?

Inkább azt mondanám, hogy igen, mint hogy nem. Sokan egyedül mennek el bulizni, ami egy mainstream klubban inkább furcsának hatna, itt viszont teljesen természetes. Emiatt szerintem könnyebb is ismerkedni, és az emberek szívesebben elegyednek beszédbe egymással, mert nincs meg az a fajta társadalmi nyomás, hogy csak egy adott körben mozoghatsz.

Hogyan látod a techno jövőjét Budapesten és globálisan? Merre tart a műfaj, és milyen szerepe lehet benne a következő generációnak?

Jó kérdés, és nehezen tudnék rá válaszolni, mert viszonylag új tagja vagyok a szcénának, de nem látok rá sok esélyt, hogy csituljon a hype a következő években. Egyre jobban ki van bányászva az üzleti része is a dolognak, ami nyilván hatással van a műfaj alakulására, de ettől függetlenül az underground mindig utat talál magának.

Mennyire érzed fenntarthatónak a budapesti klubkultúrát? A helyszínek állandóan változnak, bulik szűnnek meg és újak jönnek létre – szerinted mi kell ahhoz, hogy hosszú távon életképes maradjon a közeg?

Nehéz itthon fenntartani egy klubot, és ez sajnálatos, mivel a vendéglátásnak amúgy is nehéz dolga van. Ugyanakkor az, hogy bulik szűnnek meg és újak jönnek létre, szerintem kifejezetten jó dolog, mert így zeneileg is friss marad a helyzet. Valamilyen szinten ez egy természetes kiválasztódás, oda mennek az emberek bulizni, amire van igény.

Az elektronikus zene és a technológia fejlődése mindig kéz a kézben járt. Szerinted milyen új technológiák formálhatják a techno jövőjét, akár a produkció, akár az előadások szempontjából?

Szerintem a legnagyobb technológiai változás a zeneírás oldaláról érkezik, ahogy egyre több AI-alapú eszköz jelenik meg. Nem az AI által generált zenékre gondolok, hanem olyan poszt-produkciós és technikai pluginokra, amelyek nem a kreativitást helyettesítik, hanem segítik a munkafolyamatokat. Például egy AI-alapú mixing program jelentősen felgyorsíthatná a producerek munkáját anélkül, hogy az a művészi szabadság rovására menne.

Ha a következő 10 évre előretekintesz, hogyan képzeled el a techno evolúcióját? Inkább visszatérünk a gyökerekhez, vagy teljesen új irányok nyílnak meg?

Szerintem a techno több irányban is fejlődik majd párhuzamosan, a klasszikus vonal eltűnését nehezen tudnám elképzelni. Közben új irányzatok is felbukkannak, például a neotrance vagy az IDM-orientált psytechno, amelynek egyik mestere pl. Marco Maldarella, a következő hajós eventünk egyik headlinere. Ez pedig csak két példa – ki tudja, hány új ága alakul még ki a következő 10 évben.