Budapesttől Szapporóig – Hány generáció találkozik az A38 Hajón?

2024 őszén az A38 Hajó átfogó kutatást készített annak érdekében, hogy jobban megértse, hogyan alakultak a koncertlátogatási szokások, a közönség attitűdjei és preferenciái az elmúlt évek társadalmi, gazdasági és technológiai változásainak hatására.

A több mint hatezer fő részvételével zajló felmérés olyan kérdésekre kereste a választ, mint: hogyan viszonyul ma a Hajó közönsége az élőzenei eseményekhez? Milyen felületeken fedeznek fel új előadókat? Mennyire fontos számukra a fenntarthatóság – például a repoharak használata –, és milyen szerepet játszanak döntéseikben az új digitális csatornák, mint a TikTok. 

A beérkezett közel 6500 válasz nemcsak értékes visszajelzés az A38 számára, hanem egyfajta társadalmi tükör a budapesti kultúrafogyasztók perspektívájából: megmutatja, hogyan formálódik a kortárs koncerthelyszínek közönsége, és miként lehet ehhez hitelesen és innovatívan kapcsolódni. Az eredmények a budapesti klubszcéna más szereplői számára is kiindulópontot jelenthetnek a közönség trendek értelmezéséhez.

A nemek arányát tekintve szinte teljes a kiegyenlítettség: a válaszok 50,8%-át nők adták, 48,7%-át férfiak. A kitöltők túlnyomó többsége Budapesten él – pontosan 67,9%-uk –, ami érthető, hiszen a Hajó továbbra is a főváros egyik meghatározó kulturális helyszíne. Ha ehhez hozzászámítjuk a Pest megyei és agglomerációs településeken élőket, az összarány még magasabb: a válaszadók 68%-a közvetlenül a főváros zenei és kulturális szövetébe kapcsolódik. Ugyanakkor a kérdőív országos és nemzetközi elérése is figyelemre méltó. A vidéki nagyvárosok – Debrecen, Szeged, Pécs, Győr – mellett többen válaszoltak a határon túlról is: Romániából, Szlovákiából, Németországból, sőt, a legtávolabbi válaszadó a japán Szapporóból küldte el meglátásait. 

Ez az eredmény összhangban áll az európai trendekkel: a LIVE DMA 2023-as kutatása szerint az élőzenei klubok egyre inkább regionális és nemzetközi jelentőségű kulturális csomópontokká válnak. A városi klubhelyszínek nemcsak helyi közönséget szolgálnak ki, hanem tágabb kulturális környezetre is hatással vannak – legyen szó művészekről, kreatív szakemberekről vagy zenei turistákról (LIVE DMA, 2023). A LIVE DMA 2023-as jelentése továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a helyszínek meghatározó szereplői lettek a városi identitásépítésnek és kulturális vonzerő kialakításának (Moroux, 2023). Az A38 Hajó közönségösszetétele pontosan ezt a kettős szerepet tükrözi: helyben gyökerezik, de nemzetközi szinten is rezonál.

A korosztályi eloszlás még árnyaltabb képet mutat. A legfiatalabb kitöltő 15 éves volt, míg a legidősebb 83 éves – ez már önmagában is egy rendkívül széles életkori spektrumot jelent. A válaszadók többsége azonban egyértelműen a 30 és 50 év közötti sávba esik. A legtöbben – 36,4%-uk – az 1985 és 1994 között születettek közül kerültek ki, őket szorosan követi az 1975 és 1984 között születettek csoportja, amely a válaszadók 27,7%-át teszi ki. Ez alapján jól látható, hogy az A38 Hajó közönsége jellemzően olyan generációkból áll, amelyek már kialakult ízléssel rendelkeznek, tudatosan választanak programokat, és rendszeres résztvevői a budapesti kulturális életnek.Ez az életkori eloszlás szorosan illeszkedik a Music Hungary Szövetség 2024-es országos kutatásának eredményeihez is, amely szerint az élőzenei rendezvények fő célközönségét a 25–44 év közötti korosztály alkotja. Ez a társadalmi csoport jellemzően stabil jövedelemmel, városi kötődéssel és kulturális nyitottsággal rendelkezik, és kulcsszerepet játszik a klubélet fenntartásában és fejlődésében (Music Hungary, 2024, p. 13). A kulturális helyszínek számára a 25 év alatti nagykorú közönség megcélzása összetett kihívást jelent: bár e korosztály vásárlóereje alacsonyabb, kulturális formáló és trendalakító szerepük saját generációjuk körében meghatározó.

Az eredmények tehát egy sokszínű, de jól körülhatárolható közösség képét rajzolják ki: döntően fővárosi vagy fővároshoz közeli lakosok, többségükben harmincas-negyvenes éveikben járó, aktív kulturális fogyasztók, akik között minden korosztály képviselteti magát – a középiskolás fiataloktól egészen a nyugdíjas korú, de továbbra is nyitott gondolkodású zenebarátokig. Ezek mind azt jelzik, hogy a Hajó huszonkét éves fennállása óta egy aktív, elkötelezett kulturális közösségnek ad otthont, és működése során jelentős szerepet vállalt a budapesti kultúrafogyasztók egyes generációinak életében.
A válaszadók széles életkori és földrajzi spektruma mellett az is izgalmas képet mutat, hogy milyen zenei irányzatok mentén formálódik az A38 Hajó közönsége.
A hírlevél-feliratkozók zenei preferenciái alapján készített diagram rávilágít arra, hogy a legtöbben markánsan egyetlen műfaj – például az elektro, a rock, a reggae, a jazz vagy a világzene–népzene – iránt elkötelezettek. Emellett szép számmal akadnak olyanok is, akik egyszerre több stílus iránt érdeklődnek, például a techno, a house vagy a drum and bass kombinációi iránt.

(A vízszintesen haladó oszlopok az egyes stíluskombinációkat, a függőleges összekötések pedig az egyszerre követett műfajok kapcsolatát jelzik.)

A következő blogrészben erre a kérdéskörre fókuszálunk: részletesen bemutatjuk, mely zenei műfajok a legnépszerűbbek az A38 Hajó látógatói körében, kik azok, akik a rockot vagy a jazzt részesítik előnyben, és hogyan jelennek meg az elektronikus zenei irányzatok vagy éppen az indie és a hiphop. Kiderül az is, hogyan fonódnak össze ezek a különböző zenei világok a Hajó fedélzetén, egy sokszínű közönség találkozási pontjaként.

Hivatkozások:
LIVE DMA (2023). The Survey of Live Music Venues in Europe.
Moroux, J. (2023). Live DMA Annual Report: Cultural Hubs and Urban Identity.
Music Hungary Szövetség (2024). Országos közönségkutatás az élőzenei rendezvények látogatóiról