GosT | Egy nyersebb, primitívebb irány

Döngölő, sötét EBM nyolcbites videójáték- és horror-kísérőzenébe oltva: a synthwave producer GosT – akárcsak az este másik két fellépője, Perturbator (akivel szintén interjúztunk) és Dan Terminus – fogja mindazt, amit a retroban megszerettünk és kivérezteti azt. A széttorzított szintialapok, a brutális basszusok, a death/black/goth metal látványelemek garantálják, hogy március huszonötödikén megnyílnak majd a pokol kapui, addig viszont kifaggattuk a kilétét titkoló producert a nyolcvanas évekről, B-filmekről, kosztümökről és még sok másról.

Mi vonz a nyolcvanas években? Mit mondanál, miért lett újra divatos mostanában a korszak esztétikája?

A nyolcvanas években születtem, szóval azt hiszem a tény hogy abban az évtizedben voltam fiatal. Ekkoriban kezdtem először élvezni a zenét és a filmeket. A művészek mindig is visszanyúltak a múltba inspirációért, szerintem ez természetes. Az elmúlt pár év sokkal jobban emlékeztetett a nyolcvanas évekre mint bármelyik másik időszak, amire emlékszem – az indie zenék és filmek elkezdtek egy nyersebb, primitívebb irányt venni.

Szerinted van értelme egy synthwave szcénáról beszélni? Ha igen, kiket emelnél ki, kik a legizgalmasabbak mostanában?

Mostanában sok zenészre ragasztják rá a synthwave címkét, de a stíluson belül rengeteg különböző hangzás van. Rengeteg barátom van a „szcénán” belül, akikre érdemes odafigyelni mint Perturbator, Carpenter Brut, Dan Terminus, Dance With The Devil és még sokan mások. Egy másik barátom, Surgery Head nemrég jelentette meg az új albumát, a Lords of the Video Wastelandet és ha szereted GosT-ot, az is be fog jönni.

Mesélj a GosT-projekt hátteréről; ki az a Baalberith?

Baalberith a pokol hercege. A halál- és igazsághozó, aki még egyszer újjászületett hogy a halandókon keresztül a hajnalcsillag igéjét terjessze. Mi vagyunk a fény és az igazság, ellentétben azokkal a szeszélyes teistákkal, akiket az emberek méltóságon aluli helyzete foglalkoztat.

Mesélj a GosT vizuális aspektusáról. A maszkot állítólag a slasher filmek kosztümjei inspirálták.

A maszk eltakarja Baalberith valódi formáját, így GosT-ként manifesztálódik. Az inspirációt persze a slasher filmek jelentették, de a maszkot magát a bestiától kaptam.

Amikor elkezdtél számokat írni, mik voltak a fő inspirációid?

Állandóan változik. A Behemoth írásakor nagyon erősen hatott rám John Carpenter és a nyolcvanas évek horrorfilmjei. De a következő lemezem egy konceptalbum lesz, amihez az inspirációt a hetvenes évek satansploitation filmjei jelentették.

A Without A Traceben éneklő Hayley Stewarttal hogy találtatok egymásra? Továbbra is együtt dolgozol majd vokalistákkal?

Ha jól emlékszel, előttem már dolgozott Perturbatorral, aki aztán bemutatott minket egymásnak. A második kérdésre válaszolva pedig igen, az új albumon több lesz a vokál.

Mesélj az élő fellépéseidről: szimplán DJ-zel vagy élőben variálod át a számaidat, esetleg más módszered van?

Ez is állandóan változik. Néha élőben játszok a szintetizátorokon, az analógokon és a VST-ken is. De a mostani turné inkább DJ-orientáltabb lesz, élőben mixelem majd a számokat, sok hangmintát használva. Sajnos nagyon nehéz és veszélyes átutaztatni egy komplett szintetizátorparkot az óceánon…

Akárcsak Perturbator, te is egy finn kiadóhoz szerződtél, a Blood Musichoz – ami főleg black metál bandákkal foglalkozik. Mit gondolsz, miért rajonganak a metálrajongók értetek?

Nyilvánvalóan a vizuális világunk nagyon hasonló egyes black metál zenekarokéhoz, a zenénk agresszivitásáról nem is beszélve. Ráadásul mind én, mind Perturbator nagy metálrajongók vagyunk szóval szerintem nem meglepő, hogy a stílus rajongói is ránkkattantak.

Mi a helyzet a zenekaroddal, a Vaste Burai-val? És a Nightrunner alteregóddal?

A Vaste Burai egy doom zenekarnak indult, ami aztán a tagcserékkel párhuzamosan elment egy trash-hardcore irányba. Ha érdekel egyébként, a Vaste Burai után játszottam egy Hexed nevű bandában is. A Nightrunner volt az első szintis próbálkozásom, de annak a projektnek már örökre vége.

Öt B-film, amelyet mindenkinek látnia kéne?

Goonies, Satan’s School for Girls, The Satanic Rites of Dracula, The Guest, The Gate.