Elektronikus zene és klubélet: Tóth-Józan Gábor ‘Dublic’ a magyar és európai színtérről

Az elektronikus zene fontos szubkulturális közegként működik, amelyben a klubok támogatottsága és fenntarthatósága nagyban befolyásolja a szcéna egészét. Magyarországon azonban sok klub és programszervező küzd financiális nehézségekkel, miközben Európa számos országában komolyabb támogatási rendszerek segítik az ilyen eseményeket. Az A38 Hajó a Liveurope hálózat tagja, amely kifejezetten a feltörekvő európai tehetségek támogatását célozza. Ez hatalmas segítség az új művészek bemutatásában, ugyanakkor számos komplex tényező befolyásolja a hazai, különösen a budapesti éjszakai klubéletet.

Klubok helyzete és támogatás

Hogyan látod a magyar klubok helyzetét a nyugat-európai helyszínekhez – például Berlin, Brüsszel, Amszterdam vagy London klubjaihoz – képest?
A nyugat-európai városokban általában több forrást fordítanak a klubok infrastruktúrájának fejlesztésére. A magasabb belépő árak és az erre a szektorra vonatkozó alacsonyabb adók miatt a klubok programja is magasabb színvonalú tud lenni Nyugat-Európa nagyvárosaiban. Ezzel ellentétben a hazai szórakozóhelyek technikai felszereltsége és programja nagyon változó és a lehetőségeik jóval szűkebbek.

Milyen támogatási rendszert tartanál hatékonynak a magyar klubélet fenntartásához?
A Liveurope-hoz hasonló támogatási rendszerek hozzájárulnak a programkínálat sokszínűségéhez és támogatják a kisebb, feltörekvő előadókat, klubokat. Egy ehhez hasonló támogatásforma biztosan sokat segítene lokális szinten is.

Az A38 Hajó gyakran hív külföldi előadókat Budapestre. Miért tartod fontosnak, hogy a magyar klubok támogassák a feltörekvő európai produkciókat? Mit tartanál szükségesnek ahhoz, hogy még intenzívebb legyen a tehetségek áramlása a nemzetközi klubhálózatokban?
A feltörekvő európai produkciók támogatása nem csak a magyar közönség zenei ízlését gazdagítja új stílusirányzatokat és hangzásokat megismertetve velük, de hosszú távon a hazai előadók külföldi jelenlétét is erősítheti.
A nemzetközi karriert elősegítheti egy showcase esemény, partnertalálkozó és a nemzetközi kapcsolatok is, erre úgy gondolom, nagy szükség van.

Hogyan változott a magyar klubok helyzete a pandémia óta? Mennyire sikerült talpra állniuk?
2019. volt számunkra a csúcs, akkor Budapesten szinte minden hétvégén világsztárok sokasága koncertezett és a legismertebb előadók léptek fel minden szcénából. Virágzott a vidéki klubélet is, azonban a COVID mindent megváltoztatott. Kicsit olyan érzés volt, hogy mindent az elejéről kell kezdeni. Sok klub kénytelen volt bezárni, hiszen az állami támogatások korlátozottak voltak. Emellett sokan az újrainduláskor munkaerőhiánnyal küzdöttek.
A járvány hatására megnőtt a szabadtéri események iránti kereslet és a zsúfolt klubokat kevésbé preferálták az emberek – főleg a kezdeti időszakban.
Megváltoztak a jegyvásárlási szokások is, sokan csak az utolsó pillanatban döntik el, hogy elmennek-e egy eseményre. Ez a szokás mai napig fennmaradt és ez jelentősen megnehezíti a kiszámíthatóságát egy-egy rendezvénynek.

Milyen financiális kihívásokkal szembesülnek jelenleg a magyar klubok?
A magyar klubok jelenleg számos financiális kihívással küzdenek, amelyek a pandémia hatásától az inflációig és a megemelkedett működési költségekig terjednek. Ezek a problémák jelentős mértékben befolyásolják a klubok fenntarthatóságát, rentabiltását és fejlődési lehetőségeit. 

Nemzetközi trendek és adaptáció

Milyen nemzetközi trendek dominálnak most az európai klubokban, és ezek mennyire jelennek meg Magyarországon?
Az európai klubok nagyon ügyelnek a fenntarthatóságra és a környezettudatosságra.
Karbonsemleges rendezvények, hulladékminimalizálás stb. Ezek a trendek Magyarországon csak részben vannak jelen – a környezetbarát technológiák alkalmazása még nem terjedt el széleskörűen.
Zeneileg hasonló a helyzet – vannak olyan világtrendek, amelyek betörtek a hazai piacra is, és vannak olyan irányzatok, amelyek itthon alul reprezentáltak a nemzetközi térnyerésük ellenére. Ezek szerintem sokszor nemzetektől, néplélektől is jelentősen függenek. Az én tapasztalatom az, hogy Magyarországon a keményebb, agresszívabb zenei irányzatok jóval nagyobb arányban vannak jelen, mint a kifinomult, artisztikus attribútumokkal rendelkező zenei stílusok.

Hosszú évek óta aktív szereplője vagy a hazai klubéletnek. Milyen főbb változásokat tapasztaltál az elmúlt évtizedben, akár a fogyasztói, akár a szervezői oldalon?
Az elektronikus zene állandó körforgásban van. Az új szereplők (előadók, fogyasztók és szervezők egyaránt) mindig új színt visznek a palettára, de az esetek nagyrészében a múltból táplálkoznak. A múltbéli értékeket felhasználva és újra értelmezve tud egy egészen friss trend kialakulni, ami olykor ismétlődésnek hat, de kétszer sosem lesz valami teljesen ugyanaz hiszen a technológia és az emberek is változnak.
Az elmúlt évtizedben rengeteget változott az elektronikus zene és az ezt körülvevő iparág. A zene önmagában ma már kevés, muszáj más impulzusokat is előidézni a színpadon és azon túl. A külcsín sokszor többet számít, mint maga a zene.
A mai világ mottója: Panem et circenses.
A pandémia óta sokat változtak a fogyasztói szokások is. Az emberek nem járnak minden héten szórakozni és inkább kifizetnek egy magasabb belépőt egy kihagyhatatlannak tűnő eseményre, mint sokszor kevesebbet kisebb bulikra / koncertekre. Ennek következtében a szervezői oldalon minden hónapnak vannak nagy nyertesei és vesztesei is. 

Mennyire nehéz bemutatni a friss trendeket a hazai közönség számára? Hogyan lehetne ezen javítani?
Ez elhivatottság, bátorság és anyagi ráfordítás kérdése is egyben. Az emberek szeretnek mások után menni és ami nem tuti, azt kevesen vállalják be pedig változtatás és előremutatás nélkül nincs jövő az elektronikus zenében sem.

Vannak-e olyan trendek vagy stílusok, amelyeket különösen meghatározónak tartasz jelenleg az elektronikus zenében?
Már egy ideje meghatározó a 90-es évek és kétezres évek hangmintáinak és hangulatainak, textúráinak felhasználása, a trance és eurodance elemek beépítése a zenékbe műfajtól, szubzsánertől függetlenül.
Ami számomra örömteli, hogy nagy figyelmet kap újra a breakbeat és a UK garage is világszerte, elég csak Fred Again, az Overmono vagy Sammy Virji zenéire gondolni.

Közönség és szokások

Hogyan látod, mennyiben változtak a közönség bulizási szokásai az elmúlt években?
A bulizó emberek a tánctérről a DJ pult mellé, és annak közvetlen közelébe kerültek.

Mit gondolsz, hogyan lehetne elérni, hogy a fiatalabb közönség gyakrabban látogasson el a klubokba?
Át kell gondolni, hogy mik az igényeik és alkalmazkodni kell hozzájuk amennyire csak lehet, mert mindig ők fogják a tempót diktálni.
A kedves személyzet és a profi, vendégközpontú szolgáltatás persze mindenhol alapfeltétel lenne.

Hogyan hatnak a közönség italvásárlási szokásai a klubok bevételeire? Tapasztaltál-e ezzel kapcsolatban változásokat?
Az italbevétel minden klubnak egy nagyon fontos bevételi forrása. Ennek bármilyen irányú elmozdulása nagy hatással lehet akár a klub működésére is. A fogyasztási szokások eltérőek lehetnek a korosztályok és a szubkultúrák között.

Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a belépődíjak meghatározásakor a klub fenntarthatósága és a közönség fizetőképessége között?
Fontos, hogy egy klub tisztán lássa a működési költségeit és ennek alapján tudja meghatározni a belépő összegét. Ami érdekli az embereket és kihagyhatatlannak gondolják, arra magasabb belépőt is kifizetnek. A baj akkor kezdődik, amikor egy program nem talál szélesebb közönségre.

Hogyan látod az ingyenes vagy alacsony belépődíjas események lehetőségét itthon? Mit tanulhatnánk külföldi példákból?
Az ingyenesség sok esetben nem vezet jó irányba. Szponzoráció és támogatói rendszer hiányában nehezen kitermelhető egy ingyenes esemény ezért ez könnyen a minőség rovására mehet. Indokolt esetben az alacsony belépő párosulva a kedvezményekkel viszont segíthetik egyes bulik népszerűsítését és a klubok fenntarthatóságát.

Vizuális élmények és technológia

Sok külföldi helyszínen a vizuális élmény és az egyedi térkialakítás szorosan kapcsolódik a zenei programhoz. Hogyan lehetne ezekkel az elemekkel emelni a magyar klubélet színvonalát?
A közönség már sokkal több impulzusra vágyik mint 5-10 évvel ezelőtt, ezért létkérdés a kluboknak a vizuális élmény fejlesztése és a tér újragondolása.

Van-e olyan technológiai újítás, amit különösen fontosnak tartasz a klubok számára?
Az AI (MI) alapú rendszerek hamarosan átveszik a terepet az élet minden területén, így a klubok életében is. Érdemes az említett innovációban az elsők között lenni és az nagyobb figyelmet generálhat.

Feltörekvő produkciók

Magyar előadóként és programszervezőként milyen kihívásokkal szembesülnek a feltörekvő magyar produkciók, amikor nemzetközi színtéren próbálnak érvényesülni?
Kapcsolatok, piaci ismeretek, megfelelő marketing és egy kis szerencse hiányában nagyon nehéz révbe érni manapság. Ezek összessége sokszor még fontosabb, mint maga a termék. Aki nemzetközi piacra helyezi magát annak teljesen másképp kell a saját produktumát pozícionálni.

Van-e olyan feltörekvő hazai vagy külföldi produkció, akit különösen érdekesnek tartasz jelenleg?
Külföldi: Swimming Paul, Nvadrz, MPH, Makenix, Ahadadream
Hazai: Sonic Rain, Tritxn, Poya, Aladarus

Szerinted mely rendezvénysorozatok számítanak most meghatározónak az elektronikus zenei szcénában?
Több ilyen is van stílusirányzattól függően, de a Bladerunnaz, Next Level, Youtopia, Nofear, Selecta mindenképp ide tartoznak.

Hogyan értékeled a Liveurope kezdeményezés hatását a magyar szcénára? Mi a legnagyobb előnye?
A hazai klubok és előadók nemzetközi integrációját segíti és ösztönzi az együttműködést ezáltal erősíti az európai zenei és kulturális színteret globális és lokális szinten is.