„Nem vagyunk pózerek, imádjuk azt, amit csinálunk!” – Suicide Silence-interjú és nyereményjáték
December első napja a deathcore nagy ünnepe lesz: a Budapesten pár éve elsöprő koncertet adó, karizmatikus frontemberének tavalyelőtti halálát nem egykönnyen kiheverő Suicide Silence nagyszabású európai turnén mutatja be júliusban megjelent új nagylemezét az A38 Hajón. Új énekes, régi erő: az ebben az interjúban is meghallgatható You Can’t Stop Me a legsúlyosabb SS-hagyományokat követi, és nem kétséges, hogy a Fit For An Autopsyval és a Thy Art Is Murderrel kiegészülő koncert egyszerre lesz méltó tisztelgés Mitch Lucker emléke előtt, és egy ismét magára találó együttes kimeríthetetlen energiáinak bizonyítéka. A visszatérés kapcsán beszélgettünk a zenekar gitárosával, Mark Heylmunnal (a kép bal szélén) a Corpsegrinderrel közös munkáról, az Eddie Hermidával közös munkáról és a kedvenc extrém metál albumairól (is). A cikk végén pedig azt is eláruljuk, hogyan nyerhetsz egy Suicide Silence pólót!
A You Can’t Stop Me egy dal címe volt, amelyen Mitch (Lucker, a zenekar előző, tragikus balesetben elhunyt énekese) még a halála előtt dolgozott. Miért adtátok ezt a címet az új lemeznek is?
Szükségünk volt Mitch szövegeire ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni mint zenekar. A You Can’t Stop Me és a számon keresztül ő tartotta bennünk a lelket a legnehezebb időkben.
Mikor és hogyan dőlt el, hogy Eddie Hermida (a képen balról a második) lesz az új énekes? Milyen volt vele stúdiózni?
Amint kimondtuk a nevét hangosan, tudtuk, hogy csak ő jöhet szóba – nem is voltak meghallgatások, csak megbeszéltük, hogy ha ő is benne van, meg kéne próbálunk. Olyan számunkra, mint egy testvér, tudod? Mindig is ott volt számunkra, és azokat az energiákat, amik rá jellemzőek, egyszerűen nem lehet színlelni. Nem próbál meg más lenni, mint aki. A stúdió-sessionök ugyanolyanok voltak vele, olyan magabiztos és annyira odateszi magát, mint anno Mitch – de ez nem meglepő, elvégre együtt nőttek fel, ugyanazoktól tanultak.
Hogyhogy újra felvettétek az End Is the Beginninget? Milyen arányban játszatok régi és új számokat koncerteken?
Magától értetődő volt: ezt a nevet adtuk a Mitch-emlékkoncertnek is, és egyszerűen illett az album többi számához. Ráadásul brutálisan jól szól. A jelenlegi setlist pedig egy válogatás az új és a régi dalokból.
Ha már újra felvett számok, a You Can’t Stop Men van egy Hatebreed-feldolgozás is (Last Breath).
A fiatalságunk egyik meghatározó száma volt, egy igazi klasszikus! Együtt is játszottuk már, meg a Suicide Silence előtti zenekarainkkal is, és egyszerűen jó ötletnek tűnt előállni a saját verziónkkal. Ráadásul a dal arról szól, hogy milyen elveszteni valakit…
Corpsegrinder (a Cannibal Corpse énekese) és Greg Puciato (a The Dilinger Escape Plan énekese) is közreműködik a lemezen.
Greg sokat lógott velünk a stúdióban, mikor az új albumon dolgoztunk és ezért az ausztráliai Soundwave fesztiválon megkértük, hogy énekeljen az egyik dalban (Monster Within). George (Fisher, azaz Corpsegrinder) pedig már 2011-ben megígérte nekünk ugyanezt, de akkoriban nagyon elfoglalt volt, szóval csak most jött össze a dolog. Mindketten remek emberek, minden tiszteletünk az övék.
Hogyhogy átigazoltatok a Century Mediatól a Nuclear Blasthoz?
Szükségünk volt egy kis környezetváltozásra. Mindig tudtuk, mikor van itt az ideje annak, hogy valamin változtassunk és most úgy éreztük, itt az idő.
Mit gondoltok, miért lehetett a Suicide Silence olyan népszerű, hogy még a Billboard 100-ba is bejutott?
Mert nem vagyunk pózerek, imádjuk, amit csinálunk! Az őszinte és valós energiák miatt.
Melyik az öt kedvenc extrém metál albumod?
Suffocation: Pierced from Within
Morbid Angel: Domination
Decapitated: Winds of Creation
Death: Sound of Perseverance
Pantera: The Great Southern Trend Kill
————-
Ha szeretnéd megnyerni az alábbi, L-es Suicide Silence pólók egyikét, nem kell mást tenned, mint megírnod a hajónak egy üzenetben, hogy melyik a kedvenc SS-számod és miért. A koncert napján sorsolunk, a nyerteseket pedig üzenetben értesítjük.
