Lust For Youth | A turnézás nem inspiráló
Egy remek posztpunk-szintipop-darkwa
Az Internationalt számait már nem egyedül írtad, ugyanis a Lust For Youth a te szólóprojektedből egy háromtagú zenekará fejlődött. Hogy találtad meg a két másik tagot? Milyen hatással volt ez a váltás a lemezre?
Régóta ismertük már egymást, szóval nagyon természetes dolognak éreztem a váltást.
Több interjúban is azt nyilatkoztad, hogy erre a lemezre már sokkal befogadhatóbb popdalokat akartál írni. Miért?
Pénz.
A lemezen közreműködik többek közt Elias Bender Rønnenfelt (Iceage, Marching Church) is.
Ő jóbarátunk és az igazat megvallva, amikor stúdióztunk, rengeteg ember látogatott meg bennünket – van aki csak beugrott egy italra, mások ott maradtak és velünk együtt ötleteltek és dolgoztak a dalokon.
Az International szövegeinek egyik fő témája állításod szerint „az utazással, a turnézással járó gyökértelenség érzése, az egész embertelensége”. Kifejtenéd ezt?
A turnézás egyet jelent azzal, hogy parkolópályára teszed az életedet, de legalábbis nem tudsz normális életet élni, amikor épp benne vagy. Hosszú órákig vársz a repülőtéren, vagy épp egy autóban, aztán megérkezel a városba, ahol épp fel kell lépned, majd elütöd az időt a bárban vagy máshol, míg végre elkezdődhet a beállás. Számomra a turnézás nem inspiráló, nehéz megmaradnom kreatívnak, letompul az agyam.
Abbahagynád a turnézást, ha tudnád, hogy attól még tovább zenélhetsz és jelentethetsz meg lemezeket?
Nem.
Nemrég megjelent egy remix EP-tek, mi alapján választottátok ki a közreműködőket?
Mindannyian a barátaink és olyan emberekkel szeretünk dolgozni, akiket ismerünk és szeretünk.