The Subways | Minden magyarországi koncertünk emlékezetes
A brit punk-rock-pop trió, a The Subways már letarolta párszor az A38 színpadait, a hajón és a Sziget Fesztiválon egyaránt. A nyári szigetes fellépés után a Subways december tizedikén visszatér – ezúttal a hajóra –, hogy forró hangulatú klubkoncerten is bemutassa idén megjelent új lemezét. Ütős témák, zúzós riffek, tökéletesen eltalált, fesztiválon-fülledt klubban egyaránt gátlások nélkül üvölthető refrének, emellé sodró erejű színpadi produkció – felejthetetlen este lesz! A közelgő koncert kapcsán beszélgettünk a trió basszusgitáros-énekesnőjével, Charlotte Cooperrel a cím nélküli új lemezről és annak egy magyar grafikus által tervezett borítójáról,, az eddigi magyarországi koncertjeikről, és még sok másról.
Többször is felléptetek már Budapesten, például a Sziget fesztiválon és az A38 Hajón. Milyen emlékeitek vannak ezekről a koncertekről?
Budapesten mindig őrült koncertjeink vannak! Csodálatos emlékeink vannak az A38 Hajós fellépéseinkről és alig várjuk már, hogy visszatérjünk.
A december tizedikei koncertetek már csak azért is különleges lesz, mert az egészet felveszitek és jövőre megjelenik valamilyen formában.
Jó ideje szeretnénk már megjelentetni egy élő albumot vagy egy DVD-t, szóval felvesszük a budapesti koncertet, mert tudjuk, hogy őrült este lesz! Még nem tudjuk, mi lesz majd a felvételekkel, de jövőre mindenképp figyeljétek a The Subways oldalát!
Miben különbözik a magyar közönség a többitől?
Minden magyarországi koncertünk emlékezetes, és a Sziget az egyik kedvenc nyári fesztiválunk, az ottani fellépéseinknek mindig van egy speciális atmoszférája.
A megalakulásotok óta több ezer koncertet adtatok és még mindig felszántjátok a színpadot a fellépéseiteken. Mi a titkotok?
Egyszerűen csak imádjuk, amit csinálunk! El nem tudok képzelni nagyobb élményt, mint hogy felmegyünk a színpadra és halljuk-látjuk a közönség reakcióit.
Az idei új lemez (The Subways) designját és az új logotokat egy magyar grafikus, Óré Krisztina, művésznevén Zash Ore készítette. Hogy jött ez az együttműködés?
Zash fantasztikus! Még régebben készített egy posztert az egyik koncertünkhöz és kiposztolta a Facebook oldalunkra. Billy (Lunn, a zenekar gitáros-énekese) és én észrevettük és nagyon tetszett mindkettőnknek! Egy ideje már gondolkoztunk azon, hogy rajta legyünk valamilyen formában az egyik albumunk borítóján, de nem találtuk a megfelelő designt. Zash grafikái viszont fantasztikusak voltak, a karakterek alig változtak valamit az eredeti elképzeléséhez képest.
Az új lemez producerei ti magatok voltatok.
Billyt mindig is érdekelte a producerkedés, az elejétől kezdve ő dolgozott a demóinkon és pár helyi zenekar lemezein is. Nagyon szerencsésnek érezzük magunk, hogy az első három albumunkon három kiváló producerrel (Ian Broudie, Steven Street és Butch Vig) és Billy is sokat tanult tőlük, gyakran végig ott ült velük a keverőasztalnál. Amikor elkezdtünk dolgozni a negyedik albumunkon, úgy érezte, kész arra, hogy ő legyen a lemez producere is és Josh-val (a zenekar dobosa) teljesen megbíztunk benne.
Hogy érzitek most: a következő albumotok producere is Billy lesz vagy visszatértek a külső producerrel való munkához?
Billyvel a kormánynál nagyon jól éreztük magunkat a lemezfelvétel ideje alatt, így azt hiszem a következő album producere is ő lesz. Ettől függetlenül minden lehetőséget meg kell ragadni, amit az élet eléd dob, így ha egy kiváló producer felajánlaná, hogy szívesen dolgozna velünk, biztos elgondolkodnánk rajta.
A lemez sajtóanyagában az áll, hogy az új album egyben egy új fejezet is a számotokra és hogy segített abban, hogy újra olyan legyen a kapcsolatotok, mint kezdetekkor.
Inkább azt mondanám, hogy az új album segített abban, hogy újra feldezezzük azt, hogy mit is szeretünk igazán a zenében és a zenélésben; visszajöjjön az az energia és lelkesedés, ami a kezdeti időkben jellemzett minket. Akkoriban csak három zajongó fiatal voltunk, akik imádták a rock ‘n’ rollt. Habár sosem szüntünk meg szeretni amit csinálunk és a turnézás, az úton levés iránti lelkesedésünk sem csökkent, úgy éreztük, vissza kell mennünk a kezdetekig, ahhoz a hangulathoz, amiben a Young For Eternity (a zenekar első albuma) számai születtek.
A Young For Eternity pont idén lett tíz éves. Mit gondolsz, azóta milyen irányba, hogyan változott a hangzásotok?
Nagyon fiatalnak hangzunk azon az albumon! Vicces visszahallgatni és hallani, mennyit értünk és változtunk zeneileg és énekhangok tekintetében is. Dehát akkoriban tizennyolc évesek voltunk és próbáltuk kihozni magunkból a legtöbbet.
Még mindig egy punk-rock zenekarként tekintetek magatokra? Mit jelent számotokra a műfaj?
A punk-rock rengeteg mindent jelenthet és mindenki másképp értelmezi. Szerintem mi egyszerűen egy olyan zenekar vagyunk, aki imád turnézni és koncertezni és talán van valami punk-rockos ebben.
Billy néha akusztikus koncerteket ad – például az idei 2000 Trees fesztiválon. Gondolkoztatok már egy teljesen akusztikus The Subways-albumon?
Abszolút nincs kizárva, hogy egyszer kiadunk egy akusztikus albumot is. A legtöbb számunkat amúgy is Billy írja, akusztikus gitáron, szóval biztos érdekes lenne csinálni egy olyan lemezt.
Nemrég Billy a Twitterén határozottan kiállt a női rockzenészekért. Szoktál szexista kommentárokat kapni, csak mert egy rockzenekar tagja vagy?
Persze, rengeteget kaptam az évek során, de még így is szerencsésnek érzem magam, hogy nem voltam annyi abuzálásnak kitéve, mint pár másik zenész. Kevesebb nő van a rockzenében, mint férfi, de nem csak a színpadon, hanem azon kívül is. Például kevés nő van a turnéstábokban és ez szerintem szégyenletes! Szerintem hinnünk kell magunkban és nem azzal törődni, amit pár idióta mond! Persze ezt könyebb mondani, mint csinálni és az olyan beszólások, mint hogy „elég jó ahhoz képest, hogy nő” mindig rosszul esnek majd, de be kell bizonyítani az ellenkezőjét! Szerintem szép lassan változnak az attitűdök és rengeteg, csodálatos nő csinál fantasztikus zenét jelenleg. Például a Die Mannequin nevű zenekar, akik velünk turnéznak éppen és elképesztőek! Ők fognak nyitni nekünk az A38-on is, mindenképp nézd meg őket!