Manu Delago | Szeretem a különleges hangokat és tárgyakat

Interjú a kortárs art-pop egyik legjobb ütősével
Björk, a Cinematic Orchestra és Anoushka Shankar állandó zenésztársa: Manu Delago
Björk, a Cinematic Orchestra és Anoushka Shankar állandó zenésztársa: Manu Delago

Az idén harmincegy éves osztrák ütőhangszeres, Manu Delago szinte állandóan úton van, nem is lehet érteni, hogy van ideje még a lemezkészítésre is. Tavaly márciusban még Björkkel lépett fel, áprilisban megjelentette friss nagylemezét, a Silver Kobaltot, aztán saját zenekarával indult turnéra. Novemberben már az Iceland Airwavesen koncertezett, majd a The Cinematic Orchestrával lépett fel. A hang virtuóza idén januárban pedig visszatér az A38 Hajóra, hogy egy újabb lenyűgöző klubkoncertet adjon. Ennek kapcsán beszélgettünk vele inspirációkról, a Björkkel közös turnékról és még sok másról.

Tavalyelőtt már felléptél az A38-on, tavaly pedig a Millenárison, a The Cinematic Orchestrával. Milyen emlékeid vannak a két koncertről?

Nagyon kellemesek, főleg a hajós koncertről. Már önmagában a bepakolás egy kaland volt. Különleges volt mind a helyszín, mind a közönség. A Millenárisos koncertről főleg a kiváló vacsora maradt meg valahol a közelben.

Milyen volt egyébként együtt dolgozni, illetve turnézni a The Cinematic Orchestrával vagy éppen Björkkel?

Elképesztő, mindketten hatalmas inspirációt jelentettek számomra. Különösen Björk kísérőzenekarában volt érdekes játszani, mert nem csak az elektronikus ütemekért felelek, hanem játszom a hangon is.

Zenészként mit tanultál tőlük?

A Cinematic Orchestra esetében nagyon érdekes volt látni, hogy a sok apró rész hogy áll össze egyetlen, hatalmas hanggá. A zenekar minden tagja hozzáteszi a nagy egészhez a maga kis részét, amiből felépül valami elképesztően hatásos. Björknél persze ez más, ott az egész sokkal jobban az ő személye köré épül, de sokat tanultam tőle. Igazi művész, aki a fellépés minden aspektusára figyel: a fényekre, a vizuálra, a hangzásra, a designra.

Sokan a hang legnagyobb virtuózaként tartanak számon, mikor és hogyan kezdtél játszani rajta?

Fiatalkorom óta zongorázom és tangóharmónikázom, emellett mindig is doboltam. 2003-ban apám látott valakit egy hangon játszani valamelyik fesztiválon és megmutatta az interneten. Rendeltünk egyet közösen és az elejétől kezdve nagyon természetesnek éreztem. Akkor még nem is sejtettem, milyen sokoldalú hangszer – de igazság szerint azóta sem fedeztem még fel az összes benne rejlő lehetőséget.

Mi a helyzet a játék hangszerekkel?

Azt hiszem, egyfajta ütőhangszernek tekintem őket. Nem szoktam kifejezetten a játék hangszereket keresni, de szeretem a különleges hangokat és tárgyakat, szóval néha hangszerként kezelem a játékokat.

A Trinity College Of Musicban komponálást tanultál. Mit gondolsz, kihatott ez – és a már említett zenészekkel való turné – arra, ahogy a zenéről gondolkodsz?

Persze. Minden, amit csinálsz, vagy csak kipróbálsz, megváltoztatja azt, ahogy a dolgokról gondolkodsz, a hozzáállásod. Minden tapasztalat hozzádad valamit.

Mely hang játékosokat ajánlanád egy laikusnak?

Őszintén szólva általában inkább a zene egészére figyelek, nem kifejezetten a hangra és azt hiszem ezért szeretem a korai Portico Quartet számokat. De persze rengeteg tehetséges hang/handpan zenészt lehet találni Youtube-on, túl sokat is ahhoz, hogy bárkit is kiemeljek…

A Manu Delago Handmade mellett játszottál a hang-basszklarinét duóban, a Living Roomban is. Azzal jelenleg mi a helyzet?

Igen, a Living Roommal kiadtunk két albumot, indítottunk egy Youtube-os sorozatot ‘Hang & Bass Clarinet Megahits’ címmel és több, mint száz koncertet adtunk a világ különböző pontjain, de mostanában mindkettőnket lefoglalt a többi zenekarunk. Nehéz mozgásban a tartani a meglévő projektjeidet és még újakba is kezdeni. Tavaly azért csináltunk egy ausztrál turnét és idén tavasszal tervben van pár afrikai koncert.

Mesélj a nemrég megjelent második albumodról, a Silver Kobaltról!

A Silver Kobalt egy olyan album, amin elektronikus ütemek keverednek akusztikus/zenekari részekkel, hallható lesz rajta egy fagottos, hegedűs és többek közt nagyzenekari hangszerelésű részek is. Mint minden eddigi albumomon, a hangnak ezen is kiemelt szerep jut és nagyon boldoggá tesz, hogy pár kiváló vendégénekessel is együtt dolgozhattam. Élőben az egész egy nagyon dinamikus utazás, amely a kortárs kamarazenekarokat megidéző pillanatoktól a komplex ritmikájú technoig terjed.

Leave a Comment