Új lemez | Esti Kornél: Éjszaka van

Beborult, intellektális rock 'n' roll: Esti Kornél
Beborult, intellektális rock ‘n’ roll: Esti Kornél

Április tizenhatodikán az A38-on mutatja be negyedik lemezét a hazai színtér egyik legegyedibb rockzenekara, az Esti Kornél. Ugyan a dátum még odébb van, de szerencsére a Kirschner Péterrel, a Lily Stúdióban felvett Éjszaka van dalai – egy fél perces regisztrációt követően – már meghallgathatók a Deezeren, illetve alább, a zenekar kommentárjaival kiegészítve.

Egy dal arról a helyről, ahol a mindennapokban működünk. Ez a város olyan, amilyenek a benne élő emberek, de ez visszafelé is igaz: az itt élő emberek olyanok, amilyenné ez a város teszi őket. Eddig nem hittünk a közös dalszövegírásban, de az új lemezen több számnál is úgy alakult, hogy a végleges szövegverziót együtt hoztuk össze. Az Ez a városhoz Dodi hozott egy alap szöveget, aztán összeültünk hárman Áronnal és Ágostonnal, és addig gyúrtuk, amíg nem voltunk mindannyian elégedettek vele.

Ez az első dal a lemezről, amihez már klip is készült. A gitárok eléggé dominánsak, húzzák előre a dalt, az ének pedig ehhez igazodva inkább hangulatfestés, álomszerű képekkel. Az egész dal egyfajta mantra, a refrén különösen. Egyedül vagyunk. Ez van. De ebbe azért nem annyira könnyű beletörődni. Azt mondják az okosak, hogy ezzel meg kell valahogy küzdeni és ez sokszor csak úgy megy, hogy nem emésztgeted tovább, hanem kiüvöltöd magadból. Ha az ember hozzánézi a klipet, akkor azért kiderül, hogy szerintünk mégis van talán megoldás, ha nem is teljesen happy end.

Ez a dal olyan, mint a frusztrációk: normális esetben, a versszakokban nyugodt, józan ésszel tudomásul vett tények és kommunikáció, ahogy a hétköznapokban is illene, aztán a refrén meg berobban, ahogy ezek a félelmek, ha hagyjuk őket elburjánzani. Ezt a dalt konkrétan a párizsi terrortámadások utáni héten írtuk. Teljesen kikészültünk. Az, hogy a saját szcénánkban, a mi közegünkben, egy rock-koncerten ilyen megtörténhet, elég komoly szorongást okozott bennünk is. Ez az előre kiszámíthatatlanság, ez a “bármi megtörténhet” is benne van ebben a dalban.

Ez az egyik legrégebben születettet dal erről a lemezről. Ágoston – aki zeneszerzésben talán a legaktívabb közülünk mostanában – hozta az alap gitártémát és gyakorlatilag egy próba alatt össze is raktuk a dalt. Dodi már erre a kész alapra írta a szöveget és az Áronnal nagyon gyorsan összerakták az énekdallamokat is. Az a függőségi viszony, amit ez a dal megpróbál elkapni, örömöt és rettegést egyszerre tud okozni. Ez egy nagyon érdekes dolog. Állandó feszültségben nyilván senki nem szeret élni, ennek ellenére egy párkapcsolat a legtöbb esetben hordoz magában egy állandó bizonytalanságot, legalábbis nyitva hagy egy csomó kérdést, amit olyan jó lenne véglegesen megválaszolni. A nevetés és a rettegés látszólag két teljesen különálló dolog, de ez a kettő sokszor összeér, ha szeretünk valakit.

Az előző lemezen a Rohadt eső volt az a szám, amire Dodi írt versszakot és Áron refrént, ugyanezt a kémiát éreztük ennél a dalnál is. Keserédes megnyugvásról, lemondásról szól. Arról a lelki éjszakáról, hideg tudatosságról, ami akkor jön el, ha hagyja magát elhasználódni az ember érzelmileg. Végül ez lett a címadó dal, mert úgy éreztük, hogy az éjszaka, mint motívum, minden dalnak keretet ad.

Woody Allen (Alvy Singer) mondja az Annie Hallban a szerelem kapcsán, hogy “Soha nem akartam olyan klubhoz tartozni, ami engem elfogadna tagnak”. És tényleg van ebbe valami. Kell valami tökéletlen, irracionális, abszurd dolog ahhoz, hogy egy szerelem igazán izgalmas legyen, hogy igazán “megérje”. És persze ettől lesz marha veszélyes is a dolog, mert sokszor mindent képesek vagyunk feladni egy ilyen kapcsolatért. Az alap gitárriffet egyébként Imi hozta, aki előszeretettel használ olyan hangzásokat, amelyektől leginkább egy megvadult, beekizett bölény képe sejlik fel lelki szemeink előtt. Ebben az esetben pontosan ez történt.

Ez volt az első dal, amit az előző lemez után kihoztunk. Mostanában érzünk egy olyan közhangulatot, hogy csak arról szabad beszélni, hogy minden nagyon jó, minden nagyon buli és reményteli. Ami valahol érthető, mert hát nem akar az ember mindig szomorkodni, csak közben meg azt látjuk magunk körül, hogy nagyon sokan bajban vannak, tele vannak szorongással, félelemmel, de valahogy erről nem illik, nem konform mostanában beszélni. Szóval reméljük, ez a dal egy nagyon kicsit hozzájárul ahhoz, hogy könnyebb legyen kimondani, hogy ‘segítség’.”

A dal két ember furcsa egymásba fonódásáról szól az éj leple alatt, amely románcból az első napsugarak érkeztével semmi nem marad. Nem maradhat. Ebben a dalban használtuk egyébként a legtöbb effektet, próbáltuk a produceri munka során egy éteri világba elvinni a számot.

A Nem kár számunkra a lemez érzelmi csúcspontja. A Valami készülhöz hasonlóan a higgadt beletörődéstől indul, de a környezetünk helyett az önmagunktól való félelem feszíti, csak így fokozódhat szinte a teljes megsemmisülésig. Ez a szöveg is egy Ágoston-Áron-Dodi összeülés eredménye. A “kibaszom a szívemet a picsába” sor Áron szájából pattant ki, inkább viccnek szánva, de aztán összenéztünk a hallatán, hogy ha már megsemmisülés, akkor legyen ocsmány.

Egzisztencialista lemezzáró dal (bármit is jelentsen ez), ami egy kicsit kapcsolódik a kezdő számhoz. A “ki vagyok” nem csak egy kérdés. Játék a szavakkal: ezeket olyan értelemben is használjuk, hogy “kivagyok”, vagyis egy lelkiállapot kifejezésére. Az az érzés valószínűleg sokaknak megvan, amikor hajnalban az utolsó kört már nem hozzák ki a pultusok, a biztonsági őrök pedig egy szofisztikált “légyszíves” kíséretében kiraknak az utcára. Nem tudod, hogy fogsz hazáig eljutni, de igazából nincs is kedved hazamenni. Maradni szeretnél ebben az öntudatlan állapotban, mert így legalább addig, amíg fel nem kel a nap, nem cseszteted magad azzal a kérdéssel, hogy ki is vagy valójában. Vannak persze, akik ezzel a kérdéssel nem foglalkoznak egyáltalán és lehet, hogy nekik van igazuk. Mi minden esetre ezen a lemezen is elsősorban a magunknak feltett kérdésekre keresünk válaszokat. És ez a keresgélés, reméljük, másoknak is izgalmas lesz.

A teljes lemez:


A cikk elkészülését a Cseh Tamás Program és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
cstp-logo-web-smallnka_hu

One thought on “Új lemez | Esti Kornél: Éjszaka van

Leave a Comment