Ahoy! Folktronica a fedélzeten | Дeva

Atmoszferikus hangokkal, hipnotikus pulzálással, a magyar népdalok ősi misztikumával és egyedi design-megoldásokkal került elképesztő sebességgel a legexportképesebb hazai előadók közé Takács Dorina, azaz Дeva. Ő maga írja, énekli és hangszereli dalait, amelyeket Spotify-on havonta már több mint húszezren hallgatnak. Szólóprojektje mellett olyan formációkkal lépett már kollaborációra, mint a Samurai Drive. Az A38 Hajón tavaly három alkalommal láthatta őt a közönség, debütkoncertje – még kiadatlan dalokkal – visszanézhető az A38 Vibes YouTube-csatornán. Az Ahoy! a feltörekvő előadókat köszönti a fedélzeten, új interjúsorozatunk első részében a folktornica műfajban alkotó Дevát kérdezzük.

Tavaly három varázslatos dalt ismerhettünk meg tőled (777, Hyacynth és az Unglitched), majd idén kiadtad a Witchcraftot, az albumod előfutárát. Mi az, amit már elárulhatsz a készülő albumról, mikorra várható a megjelenés?
Az album idén ősszel jelenik meg. Egyfajta mese és ima lesz az életről, az életért. Lesz szó szerelemről, annak hiányáról, békéről, diszharmóniáról. 

A szerelemről, és annak mágiájáról szóló Witchcraft egy különleges, táncos videóklippel debütált. Hogyan kapcsolódik a dal és a tánc egymáshoz? Milyen szövegből építkeztél?
A tavalyi év nyarán keresett meg Schneider Anna és Ladocsi Andris a videóval kapcsolatban, aminek a koncepciója akkorra már teljesen ki volt dolgozva. Ebből született a Nowness-es, Ladocsi Andris-féle verzió. A rövidebb változat, ami a dal videóklipje, pedig Sebastian Thornton-nak és a vágói tehetségének köszönhető. A számot egy székelyföldi népdalszöveg ihlette, majd ennek az atmoszférája köré építettem fel mindent: az énekszólam dallamát, a szintetizátor hangját és a további zenei anyagot is.

Dalaidat rendkívül meghatározzák a szimbólumok: akár a dalszövegben, akár a borítókon. A virágokkal kifejezetten sokat találkozhatunk. Melyik áll hozzád a legközelebb, mit szimbolizál például a zsálya vagy a jácint?
Igen! Imádom a népdalok színes, díszes képi világát. A jácint ibolyakékje a misztika és a legmagasabb idéálok színe, a zsálya pedig a gyógyító erőt és a bennünk rejlő bölcsességet szimbolizálja számomra.

Mesélj a népzenével, törzsi ritmusokkal való kapcsolatodról! Mit tartasz a missziódnak, hogyan merítesz erőt a népzenéből vagy éppen az elektronikából, hogyan illeszted össze a különböző építőköveket?
Már nagyon kicsi korom óta jelen volt a népzene az életemben: néptáncolni jártam, majd az általános iskolai kórusban rengeteg népdalt tanultam. A törzsi zenei- és ritmusvilághoz pedig az utóbbi években kezdtem közelebb kerülni. Úgy gondolom, hogy ezek a dolgok, amik a múltba mélyen visszanyúlnak, sok bölcsességet hordoznak magukban. Ebből mindenkinek könnyű erőt nyernie, csak rájuk kell hangolódni. Az elektronika pedig számomra egy eszköz ahhoz, hogy a népi és törzsi elemeket összefonjam, és azokat az ízlésemhez igazítsam.

Mi a legfontosabb számodra a magyar népzenei örökségből? Hogyan szerettetnéd meg a zeneelméletet vagy éppen a szolmizációt a szolfézstól viszolygó emberekkel, diákokkal?
Rendkívül fontosnak tartom! Közel sem tudnék ilyen hangzásvilágot teremteni, ha nem szolmizálnám le a hangokat, amiket kiénekelek, lepötyögök. Természetesen effajta ismeret nélkül is lehet minőségi zenét csinálni, mint ahogyan szolfézsismeretekkel is lehet “rossz” dalokat írni, de szerintem, annak, aki teljes valójában meg akarja találni magát a zene világában, a szolmizálásra egy elengedhetetlen skillként kell tekintenie. A jövőben szeretnék karvezető lenni és gyerekeket tanítani, szóval már sokat gondolkoztam ezen a témán. Erről egy egész könyvet lehetne írni, de röviden az lenne a megoldás, ha nagyon gyakorlatiasan, játékosan adnánk át ezeket az információkat.

Tavaly, azon ritka alkalmakkor, amikor közönség is fedélzetre léphetett, te háromszor is játszottál az A38 Hajón: Fran Palermo, Žagar, majd Belau előtt. Mesélj ezekről az estékről!
A Fran Palermo-s buli az egyik legmeghatározóbb koncertem volt eddig. Talán annyira még nem izgultam színpadon, de annyira büszke még nem is voltam magamra koncert után. A repertoárban szereplő dalok legtöbbjét két hónap alatt raktam össze. A Žagar-os és Belau-s koncerteken már kissé feszültebb volt a hangulat a vírus miatt. Jól éreztem magam, de furcsa volt így: az a felhőtlen szeretet érzés hiányzott.

2020 minden zenész számára egy ismeretlen akadályt gördített, de te, mint induló előadó mondhatjuk, hogy extra hendikeppel indultál? Kik segítenek a pályádon?
A szakmai segítség fontos, de számomra a lelki támogatás még fontosabb ezen az úton. A legnagyobb segítséget a kedvesem nyújtja. Voltak és vannak nehézségek, de vele mindig meg tudom beszélni a szívfájdalmaimat. Mellette persze ott van a családom is, akik mindig sok erővel töltenek fel. Szakmailag pedig Zságer Balázs mellett Süli Andrásnak is nagyon hálás vagyok, akivel a Hangfoglalón keresztül ismerkedtem meg.

Mit remélsz a covid utáni időszaktól?
Tudatosságot. Egy teljesen másik, normális világot kell megalkotnunk, és oda kell visszatérnünk.

A legtöbb zenei listán szerepelsz a kedvenc friss felfedezések, legjobb feltörekvő előadók között. A te zenei listádon kik szerepelnek? Kit fedeztél fel az elmúlt hónapokban, akit nagyon szeretsz?
Meszecsinkáról nemrég hallottam először. Nagyon megszerettem a dalait! Sokat szoktam hallgatni a Felülről Fúj-t.

Kik inspirálnak, kik hatnak a zenei világodra?
Nehéz kiemelni egy-egy előadót, de talán a mostani szakaszomban ők lennének azok: Alt-J, Nils Frahm, Kodály.

Melyik volt életed legmeghatározóbb koncertélménye?
A kedvencem az a szigetes, 2017-es Alt-J koncert. Volt egy pillanat (a Dissolve Me legeslegvégénél), amikor a libabőr átfutott az egész testemen, a lábujjaimtól kezdve a fejem csúcsáig. Gyönyörű volt!

Mi az álomkoncerted, melyik színpadon szeretnél játszani?
Szeretem a természetközeli helyeket, és ha minden úgy alakul, ezek az álmaim a nyáron meg is fognak valósulni.

Leave a Comment