A cél a keserédesség, túl jó íze van | Kristoaf

A hazai dalszerző-énekesek legújabb generációjának egyik legizgalmasabb fazonja Kristoaf, aki augusztusban lép fel a Hajón. Pályája kezdő lépéseiről beszélgettünk.

Hogyan indult a pályád? Mi inspirált arra, hogy dalszerző-énekes legyél?

 Nagykönyv szerint. Otthon volt egy gitár, kedvtelésből a kezembe kaptam. Ekkor lehettem úgy tizennégy éves. Teltek az évek, éjszakáztam a hangszeremmel, majd elkezdtem dalokat írni, ekkor kattant valami át igazán. Azóta ebből táplálkozom, az önkifejezésből. Közelebb kerülök magamhoz általa, ez inspirál. Illetve sokat adhatok másoknak vele, és túlságosan tetszik ez a lehetőség.

 Mik voltak az első lépések a pályádon? Hogyan találtál rá a Banana Recordsra? 

 Egy barátom hatására elkezdtem utcazenélni, amiből egy tök jó hobbi lett, illetve tudtam több hangszerre gyűjteni általa. Emellett kerestem akusztikus fellépési lehetőségeket, így játszottam a Sziget és a Strand Fesztivál Tábortüzénél 17 évesen. Itt találkoztam Kamával, aki később a zenei mentorom lett a Banana Records által.

 Hogyan kezdtetek el együtt dolgozni?

 Kama keresett, hogy menjek át hozzá, meséljek a zenei vízióimról, meg jammeljünk. Ekkor még csak egyetlen daltöredékem volt; biztatott, hogy fejezzem be. Majd eltelt egy év, jelentkeztem, hogy van egy albumnyi anyagom. Pont kapóra jött neki Fodor Máriusszal, mert ők akkor ámodták meg a Banana Recordsot. Ezután adta magát a szituáció, hogy együtt dolgozzunk.

 Kik voltak a legfőbb inspiráló dalszerző-előadók, amikor gitárt vettél a kezedbe? 

 Sorolhatok sok előadót, de őszintén szólva önmagam inspiráltam. Az, hogy elmélyedek, hogy megtalálom egy olyan részemet, amire szükségem van. De megemlítem a 1975-ot, ők talán a kedvenceim. Legalább is muszáj, ha már rajta vannak a karomon.

 És kik most a kedvenceid, akikre felnézel?

 A magyar újvonalasok. Izgalmas ebbe a körbe tartozni, rengeteget tanulok őket vizsgálva.

 Az első lemezeden szereplő dalok azonban mégsem klasszikus egyszál gitáros, dalszerzői cuccok, hanem meghangszerelt popdalok. Hogyan fordultál ebbe az irányba? Kikkel dolgoztál együtt?

 Több volt bennük, mint hogy egyszál gitáros dalok maradjanak. Én is tapogatóztam akkor még bőven, talán most is, de ez volt a megérzésem, hogy hangszerelni kell őket. Az ösztönös érzések pedig nálam mindig prioritások. Az albumon leginkább Kamával és Máriusszal munkálkodtam, ők voltak a zenei supervisorjai a koronának, ha lehet így mondani. Pár dalon pedig dolgoztam mindenféle zenei világból érkező zenész-producerrel: Törőcsik Kristóffal, Deli Somával és Baba Azizzal.

 Az albumod meglehetősen spleenes, elvágyódós. Ilyen alkat vagy? Ilyen az alaphangulatod?

 Nagyon romantizálós alkat voltam. Még most is, de egy fokkal földhözragadtabb tudok lenni mellette. A cél a keserédesség, túl jó íze van.

 Hogyan látod a saját generációd zenészeit? Kik az, akiket bírsz; kik azok, akikkel valami szellemi, alkotói rokonságot érzel?

 Sokszínű társaság – nem tudom lehetne e ennél izgalmasabb, mint egy ilyen közegbe tartozni. Mindenki nagyon határozott elképzelésekkel érkezik, és tesznek értük, és tehetnek is, mert a digitális világ megengedi. Könnyű szeretni ezt a közeget, rengetegen vagyunk. Mindig meglepődök, hogy van még egy, és meg egy arc, akit nem ismertem, és imádom. Könnyű azonosulni velük; még úgy is, hogy nem feltétlen képviseljük ugyanazt zeneileg.

 Mik a további 2022-es terveid?

 Érkezik egy új single augusztusban Csattanó címmel. Toldi Miklós volt a producere, aki egy zseni. Emellett szerveztem egy alkotótábort a projektemnek: elvonultunk egy hétre producer és zenész barátokkal, ebből érkezik egy kisalbum még idén. Plusz csavar, hogy az egészet dokumentálta a testvérem, művésznevén Márton Károly. Így ebből készül egy dokumentumfilm, ami átadja az alkotótábor varázsát. 

 Álmok, rémálmok, titkos tervek?

 Az álmom az, hogy felszabadítsam magam és a zenémet a skatulyák alól. Nincsen szerencsésebb helyzet, ha szabadon alkothatsz. Az meg a főnyeremény, ha ezt be is fogadják sokan. A rémálmom talán az, hogy nem hozom ki a maximumot magamból. Szerintem még messze vagyok tőle, hogy elérjem azt, amire képes vagyok, mint ember, mint zenész.