A sampler forradalmárai: a The Young Gods visszatér az A38 Hajóra

Március 11-én ismét Budapestre érkezik a svájci The Young Gods, az európai indusztriális rock egyik úttörője, amely több mint négy évtizede formálja a műfajt. A Swans, és a Nine Inch Nails zenei világát idéző trió a sampler hangszerként való használatával alakította ki egyedi stílusát, amely Franz Treichler karakteres énekhangjával kiegészülve katartikus koncertélményt ígér.

A zenekar 1985-ben alakult Svájcban, abban az időszakban, amikor a sampling technológiát a legtöbben arra alkalmazták, hogy korábban rögzített hangfelvételek egy-egy részletét  – például egy gitárriffet vagy dobütést – beillesszék saját dalaikba. Franz Treichler azonban radikálisan más lehetőséget látott ebben: nem kiegészítő elemként használta a hangmintákat, hanem ezekre építette a dalok alapját. Megközelítése később az industrial rock számos képviselőjére hatással volt, többek között David Bowie-ra és a Nine Inch Nails munkásságára is.

Az 1987-ben megjelent, The Young Gods című debütáló album radikálisan új hangzáskoncepciójával jelentős kritikai visszhangot váltott ki: a brit Melody Maker az év albumának választotta. Későbbi retrospektív írások – például a The Quietus és az AllMusic – a lemezt az industrial rock egyik korai alapműveként említik, amely megelőlegezte a kilencvenes évek elektronikus–rock fúzióit. Az albumon a hagyományos gitárjáték helyett sok esetben loopolt hangmintákat használtak, amelyek riffekként és strukturális ritmikai egységekként működtek, dobkísérettel kiegészítve. Az így létrejövő hangzás egyszerre volt gépiesen precíz, mégis érzelmekre ható.

Az 1989-es L’Eau Rouge album tovább erősítette a zenekar sampler-alapú, indusztriális hangzását, miközben klasszikus zenei részleteket is beemelt a dalokba. A lemez legismertebb száma a L’Amourir Richard Wagner egyik művéből használ fel egy hangmintát. Az 1992-es T.V. Sky volt az első album, amelyen Franz Treichler angol nyelven énekelt. Ezzel tudatosan kiléptek a francia nyelvű közegből, és nyitottak a nemzetközi piac felé. A következő években a The Young Gods rendszeres fellépője lett a nemzetközi kluboknak és fesztiváloknak: játszottak többek között a Roskilde-on és az All Tomorrow’s Parties-on. 

A zenekar negyven éves pályáját folyamatos kísérletezés jellemzi, következetesen kerülték az önismétlést. 1991-ben a The Young Gods Play Kurt Weill című albumon Kurt Weill 20. századi német zeneszerző dalait dolgozták fel, saját elektronikus-rock eszköztárukkal értelmezve újra a színházi és kabarézenei hagyományt. A 2004-es Music for Artificial Clouds szintén eltért a  korábbi, énekcentrikus lemezektől: instrumentális anyagként, egy kiállításhoz készült. 2022-ben pedig Terry Riley 1964-es minimalista művét, az In C-t dolgozták fel samplerek és dobok alkalmazásával.

A 2025-ben megjelent tizenharmadik stúdióalbum, az Appear Disappear magában hordozza az elmúlt négy évtized tapasztalatait, ugyanakkor a The Young Gods visszatér a markánsabb, riffközpontú hangzásvilághoz. A cím elsősorban arra utal, hogy hogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz: mikor vagyunk valóban jelen, és mikor érezzük úgy, hogy elszakadunk a valóságtól.

Tematikailag az album a jelenkori társadalmi feszültségekre reflektál anélkül, hogy direkt politikai üzeneteket fogalmazna meg. A dalok többek között a világszerte zajló konfliktusokra, az információs túlterheltségre, valamint az online jelenlét árnyoldalaira utalnak. Treichler értelmezésében a lemez a pénz- és teljesítményközpontú világ kritikájaként is olvasható, miközben az egyéni szabadság és a kreatív ellenállás fontosságát hangsúlyozza a kiüresedett, automatizált és közönyös társadalmi működéssel szemben. A szövegek nem összefüggő történetet mesélnek el: a hallgató képekből és hangulati töredékekből rakhatja össze a jelentést.

A zenekar 2026-ban ismét fellép a franciaországi Hellfesten, ahol olyan előadók mellett szerepelnek, mint az Iron Maiden, a Bring Me The Horizon, a Limp Bizkit vagy a The Offspring, tovább erősítve jelenlétüket a nemzetközi rockszíntéren.

A The Young Gods koncertje előtt a genfi Tout Bleu lép színpadra, a Simone Aubert gitáros–énekes köré szerveződő kvartett. Hangzásuk az art-pop és a kísérleti elektronika metszéspontjában helyezkedik el, erősen ritmusközpontú, minimalista építkezéssel. A kompozíciókat loopalapú szerkesztés, fokozatos dinamikai ív és többszólamú vokális struktúrák jellemzik, amelyek hipnotikus, transzszerű hatást keltenek.

A programhoz koncert + vacsora jegy is elérhető. A csomag a koncertélmény mellett egy ízletes, kétfogásos menüt tartalmaz. A vacsora egy szabadon választható főételből, valamint egy előételből vagy desszertből áll, amelyet a vendégek az A38 Hajó dunai panorámás éttermében fogyaszthatnak el.

Az esemény a MOL–Új Európa Stage – Európa feltörekvő hangjai programsorozat részeként, a MOL–Új Európa Alapítvány támogatásával valósul meg.