Rosa Anschütz az A38 Hajón mutatja be legfrissebb albumát, a Sabbaticalt
December 4-én Budapestre érkezik Rosa Anschütz, hogy az A38 Hajón mutassa be Sabbatical című nagylemezét. A berlini zeneszerző, énekes és hangművész a korábbi, pszichedelikus art pop és ambient elemekből építkező stílusát továbbgondolva ezúttal minden eddiginél bátrabb, kísérletezőbb és érzelmileg intenzívebb hangzásvilággal készül lenyűgözni a magyar közönséget.
Rosa Anschütz zenéjében a sötét, visszhangos atmoszférák és az éteri polifónia találkoznak. Analóg szintetizátorok, basszus, dobgépek és finoman modulált énekhangok szövik át kompozícióit, amelyekben a rideg elektronikát lírai érzékenység oldja fel. Hangzásvilága a cold wave minimalizmusát, a darkwave melankóliáját és a kísérleti elektronika bátorságát ötvözi, miközben minden dalában ott rejlik egy-egy személyes vallomás.
Az énekesnő művészi pályája kezdetétől mindig több dimenzióban gondolkodott: zenéje szorosan összefonódik a vizuális és performatív elemekkel. Első albuma, a Votive (2020) kilenc, fogadalmi tárgyak ihlette agyagszobor kíséretében jelent meg. Ezek a kis szobrok a hála, a hit és a személyes áldozat szimbólumai voltak, és azt vizsgálták, hogyan válhat a zene spirituális élménnyé. A Goldener Strom (2022) már a berlini Deutsche Oper színpadán kelt életre: Rosa a zenét mozgással, fénnyel és látványvilággal ötvözte, így a koncert maga is egy kortárs művészeti előadássá vált. Az Interior(2024) ezzel szemben egy befelé forduló, személyesebb lemez volt, az énekesnő minden dalhoz saját kezűleg hímzett, flitterekkel díszített textilképet készített, amelyek a dalok hangulatát és érzelmi rétegeit vizuálisan is megjelenítették.
Rosa Anschütz negyedik albuma, a Sabbatical új fejezetet nyitott az előadói pályáján: ez az első lemeze, amelyet nem egy német, hanem egy Los Angeles-i kiadó jelentetett meg, és ezzel az énekesnő belépett a nemzetközi zenei színtérre. A tizennégy tételből álló anyag melankolikus, éteri és rendkívül személyes.
A Sabbatical zenei utazás az önvizsgálat, az elvonulás és a lelki regeneráció témái körül. A nyitódal, az Eva, egy spoken word tétel, amelyben Rosa halk, költői hangon mesél, miközben a zene lassan bontakozik ki körülötte. Ezt követik a Plaster Copy és a Double Cross című számok, amelyek sötétebb, elektronikus hangzásukkal fokozatosan bevonják a hallgatót az album különleges, hipnotikus világába. A két központi single, a Chase Pioneers és a Like Oxblood melankolikus pop- és zongoravezérelt lamentációk formájában adnak átmenetet a líra és az elektronika között, míg a Tacheles és a Poppies in Limelight a lemez legérzelmesebb, legőszintébb pillanatait hozzák el. A Fire Lily és a Protect Your Sleep a fokozatos felépülés és az elengedés zenei allegóriái. A Burlap, a Sun Tavern és az utolsó három dal (Not a Myth, Watch Me Disappear, Swan Song) fokozatosan egyre derűsebb, nyitottabb hangulatba vezetik a hallgatót, mintha a lemez végére a sötétség lassan feloldódna a fényben.
A Sabbatical Rosa Anschütz eddigi legösszetettebb anyaga: érzékeny egyensúlyt teremt az intimitás és az absztrakció között. Hangja törékeny, mégis erőteljes; egyszerre hordoz fájdalmat és megnyugvást. A kritikusok szerint a lemez azon a skálán helyezkedik el, „ahol Björk és Mitski világa találkozik” – közös bennük az őszinteség és a zenei határok folyamatos újraértelmezése.
December 4-én az énekesnő mellett még két elektronikus produkció érkezik a Hajóra. Sacrobosco Giacomo Giunchedi projektje, amely az internetről származó hangminták és az analóg–digitális hibrid eszközök izgalmas összekapcsolásából születik. Paperdeer egy koppenhágai–budapesti duó, akik különleges, skandináv inspirációjú alternatív house és eklektikus elektronikus live act produkciójukkal alapozzák meg az este hangulatát.
