Nincs semmiféle biztonsági játék – interjú Morningdeer Krisztával

A moringdeer szeptember 19-én mutatja be az A38 Hajón második lemezét a Concert On A Twig-et. Az egyszerre popos és kísérleti dalaival egyre ismertebb énekesnővel beszélgettünk arról, hogy került egy japán kiadóhoz a lemeze, miben lett másabb, mint az előző és arról is kérdeztük, mi várható a lemezbemutatón.

 

A38blog: Hogy jött képbe a japán kiadó, ahol az új lemezed jelent meg?

Morningdeer Kriszta: Több helyre is elküldtem a lemezt még tavaly novemberben, aztán úgy voltam vele, hogy ha senki sem válaszol, majd kiteszem a Bandcampre az anyagot. Már fogalmam sincs, hogy hol akadtam rá a Whereabouts Records-ra, de mikor elküldtem pár számot, néhány órán belül már válaszoltak is, hogy nekik ez kell. Később meséltem Harcsa Veronikának, hogy ki fog kiadni, aztán kiderült, hogy a Bin Jip is ennél a kiadónál van! 🙂

A38blog: A második lemezed miben tér el az elsőtől?

MK: A days szerintem sokkal inkább introvertált, belső utazásnak mondanám. Az, hogy ezek a dalok nyilvánosságra kerültek, és ez magával hozta a rengeteg feedbacket, újféle élmény volt, és talán ezeknek az érzéseknek a lecsapódása a Concert On A Twig. Megy ki a világba, már nincs semmiféle biztonsági játék a szobában. Azért is ez a címe, mert nekem olyan, mint egy madárnak az első repülés. A nyitószám is kötéltánc, és szándékosan kifacsart, ingadozó. Felfedez, tapasztal, vannak benne szép meg csúf dolgok is, sérülések, hibák.

A38blog: Milyen visszajelzések jöttek eddig a lemezre?

MK: Őszintén szólva, nem nagyon figyelem ezt a dolgot – annyit észlelek az egészből, hogy lett pár új japán követőm a Youtube-on és a Soundcloudon a megjelenés óta. A premier hete izgi volt, mert a Whereabouts eredetileg nem tervezett óriási promót, hiszen egy kis, független kiadóról van szó, viszont a lemezboltok, amiknek szétküldte, nagyon lelkesen reagáltak, tetszett nekik, ezért velük összefogva mégis csináltak valami kis reklámot. A more records-ban a hónap lemeze és előadója lett a morningdeer, a Tower Recordsban pedig kiemelt helyen árulták. Most említette Kazuhiro, hogy Amerikában is lesz valami promó, de erről nem tudok többet. 

A38blog: A Morningdeer hogy indult? Mikor kezdtél zenével foglalkozni?

Nehéz kérdés. Ha szabadon veszem, akkor a morningdeer 10 éve kezdődött, amikor Kárpáti Ritáék pincéjében először eljátszottuk a foolt, amihez ő írta a szöveget. Kitaláltuk, hogy lesz egy nagyon jó zenekarunk (amit akkor present perfectnek neveztünk el), és nagyon sokat játszottunk együtt. Aztán úgy alakult, hogy egy időre szétváltunk, mert ő az akadémiának szentelte az idejét, én meg az otthoni felvételezgetésbe mentem bele, de mikor kitettem az első dalaimat a Bandcampre, és szóba került, hogy élőben is elő lehetne adni, akkor egyértelmű volt, hogy ő is benne lesz a zenekarban. 11-12 évesen kezdtem hangszeren tanulni, az első énekfelvételeimet 7 évesen készítettem, apukám magnójával. Egészen viccesek.

A38blog: Viszonylag gyakran cserélődnek melletted a zenészek. Ezt mennyire tartod jónak/hasznosnak/előnynek/hátránynak?

MK: Ez nálam az ideális élőhangzás keresgélésének része volt, nem tartom hátránynak – persze ha két éve ezekkel az emberekkel dolgoznék, nyilván most minden más lenne, de felesleges ezen gondolkodni. Különböző zenészekkel együttműködni viszont egyértelműen azért jó és hasznos, mert sok mindent tanulhatsz belőle, plusz jófej emberekkel ismerkedsz meg.

A38blog: Hogy készültök a hajós koncertre?

MK: A lemezbemutatón igyekszünk a COAT dalaira koncentrálni, de lesznek újabb és régebbi számok is, szabad áramlások, illetve vendégek. A radiantban közreműködő tehetséges énekes, Meszerics András, és Harcsa Veronika is tiszteletét teszi pár dalban. 

A38blog: Az Atrofartóval mi újság?

MK: Tóth Johi, az artofarto másik fele elment kutatni és tanulni a CEU-ra, és ez minden idejét felemésztette, így pihentetni kellett a duót. Most, hogy végzett, felmerült bennünk, hogy újra próbáljunk, írtam is dalokat, de nehéz az egyeztetés, mert a morningdeerrel és a munkával együtt elég kevés időm marad bármire. A szándék megvan.

A38blog: Mostanában miket hallgatsz?

MK: Fura ez, úgy tűnik, egyre kevesebb zenét hallgatok, azok is főleg kísérleti zenék, meg hip-hop. Ami legutóbb nagyon eltalált, az FKA Twigs-től a Water Me. Februárban részt vettem a japán dobos és improvizátor, Seijiro Murayama workshopján, és azóta ilyen hangzások motoszkáltak a fejemben, mint ez a dal. Szerintem nagyon szép. Utoljára pedig azt hallgattam, amit mindenki más. A Doris-t 🙂 

facebook: https://www.facebook.com/morningdeer

iTunes: https://itunes.apple.com/us/album/salt/id669826281?i=669826300

az interjút Lang Ádám készítette