Pándi Balázs | A Pornnal lépett fel az ATP fesztiválon

És még mi minden történt idén Campden Sandsben?

1463770_623999327646486_1213154530_n.jpgA Porn 2013-ban: Tim Moss, Pándi Balázs, Thurston Moore és Billy Gould

Vajon mi a magyar könnyűzene legnagyobb nemzetközi sikere? A Neoton Família japán turnésorozata? Az Omega tarolása az NDK-ban? Wolf Kati? Yonderboi? Leslie Mandoki? Eláruljuk: egyik sem. A legfrissebb sikersztori az egykori kitűnő A38-munkatárs, zabolátlan dobos és kíméletlen keresztkérdéseiről híres riporter, Pándi Balázs nevéhez fűződik, aki a hétvégén a Sonic Youth-alapító Thurston Moore, a Faith No More-alapító Billy Gould és Tim Moss társaságában lépett fel a világ egyik legjobbjának tartott ATP fesztiválon, a pár koncert erejéig újjáalakult (Men Of) Porn tagjaként.

A Porn az ezredforduló egyik kultikusan obskurus San Franciscó-i zenekara volt, amit a Melvins-dobos Dale Crover, a basszusgitáros-producer Billy Anderson és az egykori Ritual Device-frontember, Tim Moss hozott össze. Súlyos stoner-metálban nyomták, és lazán odavetett, vázlatos, jam session-szerű lemezeik hamar kultusztárgyak lettek. A negyedik, egészen elborult, totális noise-ba fúló albumot, az And the Devil Makes Three-t a japán káoszmesterrel, a totálisan széttorzított fehér zaj urával, Merzbow-val vették fel, aki tavalyelőtt éppen Pándi Balázzsal lépett fel az A38 Hajón. A Porn akkor, 2008-ban egy rövid, mindössze húszperces fellépést prezentált is az A38 Hajón a Melvins előzenekaraként, már Anderson nélkül, viszont két dobossal.

Most, öt évvel később Tim Moss néhány fellépésre újjáalakította a Pornt, igencsak illusztris tagsággal: Anderson helyére egy másik basszer-producermágus, egyben egy másik Billy érkezett. Billy Gould elsősorban – a hajón az olasz posztrock-trióval, a Zuval fellépett Mike Patton vezetésével befutott – Faith No More miatt híres, de játszott a tavaly az A38-on remek koncertet adó Fear Factoryval is, illetve hosszú ideig tagja volt Jello Biafra Guantanamo School of Medicine-jének, aminek (persze már Gold nélkül tartott) fellépése idén nyáron volt a hajón. Pándi Balázsra várt a lehetetlennek tűnő feladat, hogy a posztrock egyik legzseniálisabb dobosa, Dale Crover helyébe lépjen, vendégként pedig a Pornnal már egy korábbi ATP fesztiválon együtt zenélő Thurston Moore-t hívták meg. A zenekarnak igencsak zsúfolt hétvégéje volt, a november 22-i fesztiválfellépés után 25-én a londoni Netil House-ban adott telt házas koncertet, most pedig – immár Moore nélkül – Olaszországban turnézik. Pándi Balázst nem is volt egyszerű utolérni, röviddel a koncert után csak annyit mondott, hogy “friss még az élmény meg amikor színpadon vagyok totál kikapcsol az agyam, nem nagyon szoktam semmire se emlékezni, úgyhogy jó volt“. Arra a kérdésre, hogyan tudta felvenni a fonalat néhány gyors próba után, annyi volt a válasz, hogy “Tim és Bill is nyitott ember, nyitott szívvel és füllel. Három próba alatt összeraktuk a szerkezetét az egy órás szettnek, és a kulcsfontosságú témákat átgyúrtuk, úgyhogy minden simán ment.

Magát az ATP, azaz az All Tomorrow’s Parties fesztivált nemes egyszerűséggel csak a világ legjobb fesztiváljai között szokás emlegetni. Ezt a híres Velvet Underground-szám után elnevezett fesztiválsorozatot 2000-ben hozta létre egy Barry Hogan nevű – a sorozat koncepcióját ismerve nyilvánvalóan teljesen őrült – koncertszervező. A helyszín, Campden Sands, egy Londontól százhúsz kilométerre lévő üdülőváros a La Manche partján, amit évente kétszer elözönlenek a posztrock, az underground elektronika, a noise és egyéb zűrös műfajok rajongói. A fesztiválok különlegességét elsősorban az elképesztően kifinomult fellépőlisták adják, ami annak köszönhető, hogy kurátori rendszerben működik a válogatás. Az első ATP-re például a Mogwai tagjai válogatták a fellépőket, de a szemlélet nyitottságára jellemző, hogy volt kurátor az Autechre, a National, a Portishead, a már említett Thurston Moore, a My Bloody Valentine, a Breeders, a TV On The Radio, a Belle & Sebastian, az Animal Collective, a Shellac, a Birthday Party, a Pavement, a Mars Volta, meg még sokan mások.

A mostani, sokatmondó End of an Era (azaz Egy korszak vége) alcímű rendezvényre a szintén jó nevű barcelonai Primavera Sound szervezői rakták össze a programot, és az említett Porn mellett játszott a Dinosaur Jr, a Television, a múm és számtalan más zenekar. A kísérőprogramok között peddig annak a Vincent Moonnak az ATP történetét bemutató dokumentumfilmjeit is vetítették, akinek (a tavalyi év egyik legjobb A38-as koncertjét adó Efterklanggal közösen készített) An Island című munkáját Magyarországon éppen az A38 mutatta be először. És ha ennyi nem lenne elég a titokzatos összefüggésekből, akkor azt is eláruljuk, hogy a Melvins és Mike Patton által szerkesztett 2008-as ATP-t bemutató film narrátora nem más, mint az a Lydia Lunch, aki december 8-án lép majd fel az A38 Hajón, és aki a New York-i no wave “hullám” kulcsfigurájaként sokat dolgozott Thurston Moore-ral is. (Lydia Lunch-csal készült interjúnk egyébként napokon belül olvasható lesz ezen a blogon.)

Egyszóval az ATP fesztivál, Pándi Balázs szerint is “valóban a legjobbak között van, de ennyire kategorikusan nem jelenteném ki. Nekem egy kicsit túl zárt és szögletes volt, de lehet csak azért tűnt annak, mert amikor legutoljára Camber Sandsben voltam, 5000 raver dinoszaurusznak öltözve szelelt és ölelgetett mindenkit bebogyózva. Én közben pörköltet főztem, amit például Luke Vibert kukásmellényben evett a földön ülve, műanyag késsel meg villával. Ezt a hangulatot mondjuk nehéz überelni, de megközelítettük egy zenekarral,  akik szénné voltak MDMAzva/bélyegezve, és megpróbáltak rávenni, hogy nyomjak egy kickflipet a deszkájukkal, miközben én meg annyi cidert ittam, hogy Bristol díszpolgára lettem éjjel kettőkor.

Zárásként meg egy minősíthetetlen minőségű amatőrfelvétel a Porn idei fellépéséről:

Leave a Comment