Oldal kiválasztása
Marge

Meg kell növelni az önbizalmat: Marge

Ha az A38 Hajón június 9-én koncertező Glasser az amerikai, akkor az ugyanaznap előtte fellépő Marge a hazai indie art-pop színtér egyik legfontosabb előadója. Marge tavaly teljes vizuális és zenei arculatváltáson ment keresztül: merített a kortárs elektronika elemeiből, kluborientáltabb irányba mozdult el, egyedi popzenei hangzásába bass music elemeket emelt be. Ennek a változásnak lett esszenciája a 2013-ban megjelent Stronger című kislemeze, amelyet idén követ a Closer című EP – ennek egyik dalát Marge a TEDxDanubián mutatta be pár napja, látványos show keretében, a teljes EP pedig június kilencedikén debütál majd a hajón. A kiadványhoz kapcsolódó speciális műsorról, anyaságról, a korlátok feszegetéséről és a gyökerek fontosságáról beszélgettünk az EP-bemutató kapcsán, amit a Cseh Tamás Program támogat.

Palya Bea (aki pénteken ismét bemutatja című lemezét a hajón) blogunknak azt nyilatkozta, hogy az anyaság az életében egy új életszakasz kezdetét, új zenéket jelentett. Neked is?

Nekem is új szakasz, egyértelműen. A Stronger című EP már a várandósság idején íródott – nem tudtam, hogy várandós vagyok, de már az voltam. A Stronger pont ezért egyfajta testi, lelki, fizikai, mentális felkészülésről, megerősödésről szól. Valahogy az ember a terhessége alatt tényleg felkészül a „túlélésre” – sokkal határozottabbnak, sokkal „Marge-osabbnak” kell lennem, és ez nyilván az alkotásra is kihat. Plusz intuitív nőként az ember gyakran vacillál különböző megoldások között, most pedig erre nincs időm, tehát az ösztönök sokkal jobban előtérbe kerültek. Ösztönösen érzem, hogy hogyan kell minél gyorsabban minél jobb döntéseket hozni és ez például az alkotásra nagyon jó hatással van. Mióta megszületett Alfonz, egészen más dalokat akarok már készíteni úgyhogy hatással van rám – a legfőbb hatása az az, hogy erősít és határozottabbá tesz és ezáltal a zeném is masszívabb lesz.

Sokkal jobban be merek vállalni olyan stílusokat például, amiket eddig nem mertem, pedig közel állnak hozzám: a Closer lemezen, amit az A38-on fogok bemutatni, lesz egy olyan dal, ami szinte grunge-hangzású bass-elektronika, gyerekkoromban azon a zenén nőttem fel, és most úgymond visszataláltam a gyökereimhez. Egyrészt átéled újra a gyerekkorod, a kamaszkorod és előjön egy csomó pozitívum, saját magaddal kapcsolatban, mert nyilván meg kell növelni az önbizalmad, hogy szülővé tudj válni. Nekem pedig az önbizalom hozta magával ezeket a stílusokat, amiket mindig szerettem és most ki akarom próbálni, mert miért ne, mikor jól is áll.

Milyen stílusok jöttek még elő ennek hatására?

Például a jungle – ennek hangzásával mindig is játszottam, de a nagylemezen már lesz egy nagyon drum and bass-es, jungle-ös dal is, ami koncertmotívum a maga értelmében.

Hogyan jöttek ezekhez a stílusokhoz a közreműködők, hogyan állt össze az a csapat, aminek tagjaival az új EP-n is dolgoztál?

Szerencsére ez már az intuitív része a dolognak. Engem az élet dolgai inspirálnak, a különböző emberekkel való beszélgetéseim, találkozásaim – és nagyjából zenészek, alkotó, kreatív emberek vesznek körbe. Van, amikor a producertársammal való beszélgetés, vagy egy közös eszmefuttatás által születik egy dal, van, amikor más segít. Mindig azok az emberek, akikkel megvalósítom a dalokat, nagy befolyással vannak a témaválasztásra is. A kislemezt Farkas Áronnal készítem, ő egyébként hangmérnök és basszusgitáros, a Marge mindegyik korszakában részt vett – amikor akusztikus dalokat játszottunk, ő volt a basszusgitáros, amikor elektro-akusztikusakat, akkor ő csinálta a live actet az akusztikus hangszerek mellett, most pedig, hogy teljesen élő elektronikával dolgozunk, ő rakja össze a live actek technikáját. Ő áll talán a legközelebb a zeneiségemhez, így ő tudja a legkönyebben megfogalmazni azokat a stílusokat is, amiket eddig nem használtunk, mert nagyon ismer engem és a zeneiségemet.

A színpadi show, amivel készülsz, igen grandiózus: lesz videóinstalláció, táncos, élő elektronika és még sok más is. Nem félsz, hogy te mint előadó, elveszel ezek közt? Vagy ez számodra önmagad kiterjesztése?



Én vagyok a rendező! Plusz az előadó és a főszereplő is. Én pont hogy attól félek mindig, hogy nem vagyok-e túl sok.

Hasonló érzésem volt az előadásod alatt, mint amikor Forest Swords tavalyi albumát hallgatom: nagyon régi, tradícionális, spirituális hangokat szólaltatsz meg, modern, elektronikus eszközökkel.

Van egyfajta ősenergia bennem, ami végül rúzzsá változik. Nagyon sok fantasztikus zenésszel találkoztam életem során, akik szerencsére bevonódtak a Marge-ba egy-egy közreműködés erejéig. Nagyon szeretem a tradícionális gondolkodású embereket egyébként, nagyok sok mindenben jobban megértem magam velük, zeneileg is és számunkra is fantasztikus dolog az, hogy rákerülnek a dallamaik olyan zenékre, amik normál esetben el sem jutottak volna hozzájuk.

Visszanézve hogyan látod, mit adott neked A dalban való részvétel?



Nagyon sok tapasztalatot. Egyrészt a rendezésben: engem nagyon érdekel a színpadi show-knak a rendezése is, bár még abban a cipőben járok, amiben az öthetes kisfiam is. Hiába vagyok egy olyan énekesnő, aki az undergroundban kezdte, és szép lassan bejárt minden teret, nagyobb színpadon még – az A38-at leszámítva – nem álltam. Jó, maximum még külföldi kultúrházakban. Ott már meg tudom rendezni a saját show-mat. Viszont, mindig ki voltam borulva, hogy milyen rosszak a videók ezekről a show-król: miért nem lehet tágat felvenni, „miért nem lehet így csinálni, miért nem lehet úgy csinálni” – és az fantasztikus tapasztalat volt a TV-ben, hogy olyan szakemberekkel dolgozhattam, olyanoktól tanulhattam, akik csinálják. Ezért is próbáltam nagyon nyitott meg aktív lenni, minden csínját-bínját ellesni a füles monitortól kezdve a „melyik kamerába kell mosolyogni”-ig. Úgyhogy rendezésben nagyon sok tapasztalatot adott, meg mentálisan is: nyolchónapos terhesen végigtolni egy ilyen nehézségű fellépést szintén nagyon megerősít.

Mit gondolsz, ez a mostani show amúgy mekkora színpadig vihető el?

Ez a show kész van! Az az igazság, hogy egy olyan audiovizuális show van kész, amelyhez nem találtunk még befogadóteret. Van egy olyan show a tarsolyunkban, táncosokkal, élő vizuállal, 3D-s vetítéssel, minden egymást generálja, elektronikus összeköttetésekkel, élő hangszeresekkel, akiket be tudunk vonni – összesen tizenkét emberről van szó. A határokat tudjuk még feszegetni bőven, és szeretném is.