Andrey Pushkarev | A zenére fókuszálok, nem arra, hogy ki írta

Interjú az orosz deep-tech mágussal
Andrey Pushkarev
Mániákus lemezgyűjtő és maratoni szettek mestere: Andrey Pushkarev

Moszkva egyik legnagyobb lemezgyűjtője, az orosz deep-tech house szcéna alapköve, Andrey Pushkarev idén is visszatér az A38-ra, hogy egy több órás szeánsz keretében bemutassa, milyen zenékről is szólt számára az idei év. A Deepmix rádió volt rezidense órákig tartó szettjei alatt egy pillanatra sem veszti el a koordinációt, csak a zenefolyamra, a hangulatokra, a közönségre koncentrál. Mély, de egyben vidám zenéi egyből magával ragadják a hallgatóközönségét és mint egy jó karmester, reggelig tartó előadást vezényel. Mi pedig a december huszadikai szettje előtt kérdeztük ki őt kedvenc lemezeiről, az orosz klubszcénáról, a bakelitgyűjtemények fontosságáról és még sok másról.

Mikor és hogyan kezdtél el DJ-zni?

A szülővárosomban, Votkinszkban, 1996-ban. Minden a sulirádióval kezdődött.

Mit szeretsz és utálsz benne a legjobban?

Oroszországban van egy mondás: a gyűlöletet és a szeretet csak egy hajszál választja el egymástól. Például, egy jó parti után elégedett vagy magaddal és a világgal, ám ha valami rosszul sül el, akkor ez teljesen megváltozik, dühös vagy magadra és az egész helyzetre. De azt hiszem, ez a világ összes dolga így működik.

Mesélj a Kvadratról, aminek te vagy a főszereplője!

Egy nagyon jó barátom, Anatolij Ivanov rendezte a filmet. Szerettük volna bemutatni a DJ szakma árnyoldalait, ami a legtöbb ember előtt rejtve marad. Azt, hogy mivel jár az, hogy szinte állandóan úton vagyunk – és az én életem volt az esettanulmány. Körülbelül két és fél évig dolgoztunk a Kvadraton, csak mi ketten. Ha van egy kis időd az interjú után, ajánlom a film Wikipedia oldalát, ott van egy részletes leírás az egészről.


Többször is DJ-ztél már Budapesten, milyen emlékeid vannak azokról a partyról?

Az Aktrecordsnak és főleg Isunak köszönhetően először 2010-ben játszhattam Budapesten, a Merlinben. A tömeg nagyon lelkesen fogadta a szettemet, csak jó emlékeim vannak arról a buliról, de ez elmondható a többi budapesti fellépésemről is. Nagyon várom már a december huszadikai partit – az az este egyfajta áttekintése lesz annak, hogy az elmúlt egy évben milyen zenék hatottak rám.

 Vannak kedvenc kiadóid?

 Jó ideje már inkább magára a zenére fókuszálok, nem arra, hogy ki írta vagy hol jött ki.

 Három kiadvány, amelynek örökre bérelt helye van a lemezestáskádban?

 Annyi van, hogy képtelen vagyok hármat kiemelni közülük!

Mi a véleményed az orosz klubszíntérről?

 Oroszországban rengeteg jó DJ, producer, kiadó és klub van, de még korai lenne klubszíntérről beszélni, még csak most alakul ki.

Úgy tudom, fanatikus bakelitgyűjtő vagy. Mit mondanál, miért jó az, ha az embernek van egy hatalmas gyűjteménye?

A választás lehetősége miatt. Egészen különleges élmény, hogy azt a zenét játszod le, amelyiket akarod, évtől függetlenül. A lényeg, hogy tükrözzön valamit az aktuális hangulatomból, hogy passzoljon a szett többi részébe. Szerencsére mindig akad egy ilyen zene a gyűjteményemben!

A legtöbb DJ-vel ellentétben két-háromórás szettek helyett te inkább négy, sokszor hat órán át játszol a közönségnek.

Két óra egyszerűen nem elég arra, hogy igazán megnyíljak és ráhangolódjak a közönségre – legalább négy óra kell hozzá, de ahogy mondani szokás, minél több ideig játszhatok, annál jobb. Egy hosszabb szett több lehetőséget rejt magában, több dolgot tudsz elmondani vele. Olyan, mint egy színdarab, ami sok kicsi részből áll.

Leave a Comment