Tévé | Koncertfilmek ezen a héten

Fatoumata Diawara, Woven Hand, Braindogs, Karin Park, Frank Turner and the Sleeping Souls, Bin-Jip és Universal Indians with Joe McPhee

Az A38 Hajó a TV-ben eheti ajánlatai között: Fatoumata Diawara, Woven Hand, Braindogs, Karin Park, Frank Turner and the Sleeping Souls, Bin-Jip és Universal Indians with Joe McPhee. Pontos vetítési időpontok, rövid ismertetők és videórészletek a heti adásokból a hajtás után!

075.jpg

December 15., hétfő, 00.20 (M2), Fatoumata Diawara

Fatoumata Diawara szűkebb pátriája, a Wassoulou-nak nevezett, Dél-Mali és Elefántcsontpart északi része között elhelyezkedő terület elsősorban hihetetlenül gazdag zenei életéről híres, olyannyira, hogy magát a zenét is wassoulou-nak hívják. Ebben a zenében hagyományosan nagyon nagy szerepet kapnak az énekesnők, szinte teljes egészében női muzsikának tartják, nem véletlen tehát Diawara óriási sikere. Első lemeze megjelenésekor szinte minden világzenei listán dobogós lett, és nem egy helyen az év albuma díjat is besüpürte. Azóta Diawara a világzenei fesztiválok, rádióműsorok és díjkiosztók dédelgetett kedvence, „Nyugat-Afrika angyala”, egy finom, érzékeny, elbűvölő hangú, bűbájos egyéniség, akinek látványos színpadi produkciója maradandó élményt ígér. Persze hosszú út vezetett idáig: Diawara művészcsaládba született, és már kisgyerekkora óta állandó résztvevője volt a legkülönbözőbb előadásoknak és filmforgatásoknak. Szerepelt többek között az egyik legköltőibbnek tartott nyugat-afrikai filmben, Cheikh Omar Sissoko Genezisében. Húszéves korában – mivel a mali szokások szerint a férjezetlen lány kiskorúnak minősül – szüleivel szembeszállva valósággal megszökött Párizsba, ahol karrierje igazán elindult.

December 16., kedd, 00.10 (M2), Woven Hand

Az erőteljes folk-rock alapcsapat, a 16 Horsepower ugyan már feloszlott, de a karizmatikus frontember, David Eugene Edwards folytatja több évvel ezelőtt elindított szóló projektjét töretlenül, egészen elképesztő erővel és frissességgel. Úgy is fogalmazhatunk, hogy többek között a 16 Horsepower azon számait, melyeknek a többségét David egyedül vette lemezre, most egy “irgalmatlan” rock-zenekarra hangszerelve játsszák, ám úgy, hogy közben jottányit sem veszítenek az emelkedettségükből. A Woven Hand egyfajta szakrális rock ’n’ roll-t játszik, amelyben az áhítat, a bluegrass, a folk, a goth-rock és az altcountry meghatározhatatlan elegye alakult ki: angolszász népzenei hatások, spoken word, rock, érzelmek és lendület. S miközben napjaink rockzenéje egyre kevésbé bajlódik a mélységekkel, David Eugene Edwards Woven Handje rendületlen katarzist kínál.

 

December 17., szerda, 00.05 (M2), Braindogs

A Braindogs zenekar egyszeri tisztelgésként indult, néhány éve Tom Waits születésnapján léptek fel először az A38-on. A koncertnek viszont olyan elsöprő sikere volt, hogy azóta évente megismétlésre kerül. A tagok egytől-egyig komoly tisztelői a mesternek, és ami kiemeli ezt a produkciót a többi tribute band közül az az, hogy a résztvevők nagy része saját jogán is hasonló kvalitású dalszerző-előadó. A londoni Ian Siegal-t többen a legtehetségesebb fehér soul-blues énekesként tartják számon (maga Tom Waits is elismerőleg nyilatkozott róla az egyik lemeze kapcsán), a grazi Ripoff Raskolnikov több, mint húsz éve visszatérő vendége a hazai színpadoknak, egyike közép Európa legjobb dalszerzőinek, Kiss Tibor és Varga Livius a Quimby szerzőpárosaként tette le a névjegyét, míg a dobos–énekes Frenk nemrégiben jelentette meg második lemezét. A zongorista Nagy Szabolcs személyében jó eséllyel a legjobb hazai blues zongoristát tisztelhetjük.

 

December 18., csütörtök, 00.05 (M2), Karin Park

Karin Park egy japán bentlakásos internátusban nevelkedett, így nem csoda, ha zenéje is hoz valamit ebből a hangulatból, amely a magányt és a tinédzserek kereteik közül való kitörni akarását egyszerre hordozza magában. Hogy zenéje éppen ettől rokonszenves, azt az is bizonyítja, hogy bemutatkozó 2003-as Superworldunknown című kislemezéért a norvég Grammy-t is begyűjtötte a ’78-as születésű énekesnő. Karin rendkívül karakteres, leginkább Björk egzaltáltságára rímelő énekhangja, a jeges szintifutamok, a tépődő, komor szintipop, az ipari sound, a csupasz, minimál eszköztár és a lírai mondanivaló rendkívül izgalmas és varázslatos sötét electro goth ragyogást kölcsönöz a zenéjének. Karin egyrészt a távoli svédországi Djura városkában él, inspirálódik és alkot, másrészt London forgalmas sűrűjében adja mély impulzusait, jelenteti meg lemezeit, szervezi koncertjeit, irányítja zenei tevékenységét.

December 19., péntek, 00.05 (M2), Frank Turner And The Sleeping Souls

Jól szituált gyermekkorának kezdetén még semmi sem utalt arra, hogy Frank Turner valaha is lázadó, társadalmilag elkötelezett punkrocker lesz. A módos felső-középosztálybeli családból származó Frank például az egyik legpatinásabb angol magániskolába, Etonba járt, ahol maga Vilmos herceg volt az osztálytársa. Ám a kis Frank már fiatalkorában keményen lázadt a szigorú rendszabályok ellen, és egy Kneejerk nevű rockzenekar frontembereként próbálta feszegetni a kereteket. Miközben mindenki azt hitte, hogy jól menő jogász vagy befektetési tanácsadó lesz, Turner húszévesen végleg leszámolt a családi álmokkal, és beállt a Million Dead nevű punkrock-együttes frontemberének. Aztán a zenekar feloszlását követően Turner – mindenekelőtt Bruce Springsteen hatására – dalszerző-gitáros-énekes szólókarrierbe kezdett, hihetetlen mennyiségű koncertet adva szerte Nagy-Britanniában. Frank Turner a mai napig nagyszerű koncertprodukcióiról híres, egészen legutolsó lemezéig nem is nagyon szeretett stúdióban molyolni. Jellemző, hogy nem egy albumát (amik között feltűnően sok a split, azaz más előadókkal felesben megosztott lemez) mindössze egyetlen délután alatt írta meg és egyetlen nap alatt vette fel. Okos és őszinte szövegek, egyszerűségükben is magukkal ragadó folk-rock balladák – Turner a politkus és érzékeny brit folk-punk legszebb hagyományait követi, a Chumbawamba és a Levellers távoli követőjeként.

 

December 20., szombat, 23.35 (M2), Bin-Jip

A zenekar nevét az azonos című koreai film után kapta, a kötődési pont – túl azon, hogy ez a tagok egyik kedvelt filmje – az, hogy a különös hangulatú alkotás lakásokban, szobákban játszódik, a zenekar eddigi léte pedig szintén egyetlen szobában, Andrew nappalijában zajlott, ahol a dalok készültek, és a zenészekből zenekar lett.

 

 December 21., vasárnap, 23.35 (M2), Universal Indians with Joe McPhee

A Universal Indians, azaz az Egyetemes Indiánok az amerikai, de jó ideje Amszterdamban élő nagyszerű szaxofonos John Dikeman triója, melyet két norvég muzsikussal alapított. A UI zenéje a szabad improvizációs dzsessz legnemesebb hagyományait követi: a pillanat hatása alatt születő izmos, erőteljes, nyers és szenvedélyes muzsika, folyton változó, kaleidoszkópszerű folyamat. Kitűnő muzsikusok alkotják a triót: Dikeman lehengerlő játékstílusáról nemrég személyesen is meggyőződhettünk, Rune Strøm a hajón többször is megfordult Paal Nilssen-Love-val és Mats Gustafssonnal több állandó formációban is játszik, a harmadik tag, Tollef Østvang pedig a skandináv jazz fiatal generációjának óriási tehetsége. A trióval fellépő állandó vendég pedig az amerikai Joe McPhee, a keleti-parti avantgárd dzsessz egyik legnagyobb formátumú egyénisége. Az elsősorban tenor- és szopránszaxofonosként, illetve egy különleges hangszer, a “zsebtrombita” mestereként számon tartott muzsikus-teoretikus-költő-polihisztor McPhee a hatvanas évek közepétől folyamatosan jelen van a free jazz színtéren. Állandóan kísérletező szellemisége, elképesztő mennyiségű, de mindig egyformán magas színvonalú felvétele, folyamatos kacérkodása az elektronikusan manipulált hangzással valóságos kultusz-státuszt hozott a számára.

 

Leave a Comment