Riddim Colony | A teljesség száma
Az idén tízéves Riddim Colony a hazai roots reggae egyik vezető zenekara. Az együttes április 29-én mutatja be új, negyedik nagylemezét az A38 Hajón. A koncertet és az albumot bemutató kétrészes ikerposztunk első darabjában a Riddim Colony énekesét, a nemrég Jamaicát is megjárt Gregory G Rast (a képen középen) kérdeztük a reggae helyzetéről itthon és persze az őshazában, emellett részletesen mesélt a Lion’s Way című lemez készüléséről. A duplaposzt itt olvasható második részében pedig számról számra végigmegyünk az új albumon, kimerítő dalkommentárokkal.
Idén tízéves a zenekar; mi jut eszetekbe először, ha visszagondoltok az eddigi évekre?
Hatalmas adag hála van bennünk, hogy ezt a rengeteg csodát átélhettük, hogy ilyen sokat előrehaladtunk az úton, hogy ennyivel többek lettünk, és hogy rengeteget tudtunk adni másoknak a zenén keresztül. Minden okkal történik, akár jónak, akár rossznak érzed, amikor éppen átéled, végül minden tanít, minden előrevisz, ha képes vagy így látni saját magad.
Mit gondoltok a reggae helyzetéről, merre tart – akár itthon, akár nemzetközi szinten?
Jelenleg Jamaicában és az egész világon van egy csodás friss lendület a reggae zenében, egy új, tudatosabb, az eredetihez jobban visszanyúló, az élőzenét, a felemelő tartalmat, komoly mondanivalót előtérbe helyező irány. Egyre jobban egymásra találnak a tudatosabban gondolkodó reggae arcok (zenészek és közönség egyaránt), határozottan pozitív irány, nagyon lelkesítő érzés ennek a részesének lenni!
Most februárban kijutottál Jamaicába, ahol többször is felléptél – hogy fogadták a zenéteket a reggae hazájában?
Nagyon jó érzés, hogy maximálisan támogattak, kitörő lelkesedéssel fogadtak, az elejétől igazi testvérként kezeltek, és rengeteg segítséget és biztatást kaptam. És nem csak azért, amit és ahogy nyomtam, hanem már azért is, hogy szívből és ezerrel tolom az ő zenéjüket. Amúgy is Jamaicában, főleg a raszta közösségben sokkal erősebb kultúrája van az egymás támogatásának, amit mindenképpen érdemes eltanulni. Ott ők elsősorban harcostársak, akik szeretik és segítik egymást, összetartanak, főleg nem vetélkedésként, meg koncért való marakodásként élik meg az egészet, hanem inkább közös ügyként, mozgalomként.
Mennyiben más a szólókarriered attól, amit a Riddim Colonyval csinálsz?
Minden összefügg mindennel. Én ugyanaz az ember vagyok, ugyanaz a küldetés, az irányvonal, csak van sok zene, amit a csapattal csinálunk, és van rengeteg, amit más producerekkel, zenészekkel. Dalok, élő fellépések, projektek, rengeteg dolgot csinálok a (reggae)zenén belül, mindenféle együttműködések keretében, de a lényeg ugyanaz: az életteli és vagány reggae vibe, a pozitív energia, a tudatos üzenet terjesztése minőségi zenén keresztül.
Mik voltak a fő hatások az album készítésekor?
A leglényegesebb a saját lelki fejlődésem/sünk, aminek persze minden része, amit átélünk. Én magamról tudok főleg nyilatkozni. Az utóbbi pár évben elkezdtem még a korábbinál is többet utazni (fizikailag, meg persze odabent is), töltöttem hosszabb időt Londonban, Tenerifén, most Jamaicán, mindig csodálatos közösségek részeseként, sok sok érzelmi hullámhegyet és-völgyet átéltem, elképesztően sok kiváló, inspiráló emberrel találkoztam, elkezdtem komolyabban foglalkozni a saját spirituális utammal, például jógán, vegán életmódon és sok minden máson keresztül. És persze maga a zene az egyik legfontosabb hatás, minden amit hallgatunk, kiváló zenék régről és a jelenből, itthonról és messze földről egyaránt. Szóval maximális tisztelet minden zenészkollégának!
Az idei Lion’s Way album tele van üzenetekkel: mind a borító, mind a dalok száma, sorrendje és szövege hordoz valami többletjelentést. Mesélnél erről?
Azt hiszem, én gyakorlatilag csak erről mesélek, akármit kérdezel. Ez talán az eddigi legkonzisztensebb anyagunk, az egész lemezt összefogja egy fő motívum, a belső lelki erő fontossága, az üzenet, hogy mindannyian a szívünkre hallgatva menjünk a szeretet a belső fény felé, kitartóan és büszkén, akár egy oroszlán. 12 dal van a lemezen, ami a teljesség száma (12 óra, 12 hónap, 12 csillagjegy, 12 apostol, Izrael 12 törzse, 12 félhang egy oktávban satöbbi-satöbbi), így a sokféle stílus, hangulat és tartalom, ami megjelenik a lemezen (mert meglehetősen változatos az album minden tekintetben), a valóság egyfajta teljességét mutatja így együtt. Van szó a lélek forradalmáról, a kitartás fontosságáról, önzetlenségről, összetartásról, őszinteségről, alázatról és háláról, gyengédségről, szerelemről, nyári jókedvről, de mindezt ugyanaz az elv közi össze: hagyjuk, hogy a szívünk vezessen és váljunk elég erőssé lélekben és tudatosságban, hogy annyira előre tudjunk haladni az (egyéni és közös) úton, amennyire lehet és kell. A sok-sok fontos részlet meg akkor tud kibontakozni igazán persze, ha elmélyed valaki a szövegekben, szimbólumokban. Ja, és persze hatalmas tisztelet Don Miguel dobos-hangmérnök-producerünknek, hogy a lemez hangzása és zenei színvonala lehetővé teszi, hogy igazán átmenjen az üzenet, illetve Leslie 2 Long basszusgitárosunknak, hogy a borító és dizájn is gyönyörűen képviselik ugyanezeket a gondolatokat.
Mind a lemezen, mind az azt bemutató koncerten lesznek különleges vendégek. Mesélj erről egy kicsit, hogy jöttek ezek a közreműködések?
Kint Jamaicán arra törekedtem, hogy a hozzám/hozzánk hasonló gondolkodású, energiájú előadókkal kezdjek el együtt dolgozni akár közös dalokról, jammelésről, koncertről, videoklipről, akármiről volt szó. Hogy ne egy üres, pénzért vásárolt szolgáltatás legyen a kollaboráció, hanem minden fél részéről szívből odatett közös ügy. Hála Sveto barátomnak (az Uprising reggae fesztivál főszervezője), aki már többször járt kint, és „mindenkit” ismer, a legpozitívabb csodás emberek között töltöttem végig az időmet, nem volt nehéz rátalálni azokra akikkel egy hullámhosszon vagyunk, úgyhogy most már én is „mindenkit” ismerek. Szóval valójában csak hagytam mindent úgy történni, ahogy az élet mutatta az utat, és a legjobb sült ki mindig belőle.
A Lion’s Wayt is a francia-pozsonyi Batelier Records adja ki, velük hogy jött az együttműködés?
Még az előző lemezünkkel kapcsolatban kezdtünk el együtt dolgozni, azután hogy Pozsonyba szerveztek nekünk koncertet, és nagyon bejött nekik, amit csapattunk és képviselünk, nekünk meg szintén, amit ők. Az eltökélt, kitartó, nyitott és pozitív, jó szándékú emberek megtalálják egymást, ugyanúgy, ahogy az ember saját boldogsága és szabadsága is teljes mértékben azon múlik, hogy mit vonz be magának, hogy belül szereti-e magát, és így az életet, és elég erős-e tudatosságban, fejben és lélekben, hogy menjen előre a saját útján, amerre a szíve vezeti.
[bandcamp width=650 height=300 album=3685923647 size=large bgcol=ffffff linkcol=de270f artwork=small]