The Glitch Mob I Szerettük volna lebontani a határt köztünk és a közönség között

Interjú a zenekar A38-as fellépése előtt
Rocksztár-elektronika: The Glitch Mob
Rocksztár-elektronika: The Glitch Mob

A bombasztikus, színpadi rocksztár-elektronika egyik legnagyobb produkciója, a Glitch Mob négy év után újra Budapesten! A Los Angeles-i producertrió már-már szokásos nyári európai fesztiválturnéjába egyetlen klubfellépést szorított be – június 24-én az A38 Hajón. Ráadásul még arra is szakítottak időt, hogy válaszoljanak a kérdéseinkre.

Négy éve már felléptetek Budapesten, a Merlinben. Vannak bármiféle emléketek arról a koncertről?

Budapest egy csodálatos város – elképesztő élmény volt körbeautózni és látni azt a sok gyönyörű épületet. A fellépés előtt megkóstoltunk pár magyar fogást is és imádtuk mindet! A közönségünk nagyon lelkes volt és ismerte az összes számot. Plusz sok kiváló magyar zenész él Budapesten, például AMB (Deák Ambrus, glitch-hop zenész, szintén fellép majd huszonnegyedikén) – ő nagyon jó barátunk és mellesleg remek zenéket ír.

Több interjúban is azt nyilatkoztátok, hogy a rajongókkal való kapcsolatotok kihatott arra, ahogy a Love Death Immortality-t albumot írtátok.

Nagyon szoros kapcsolatot ápolunk a rajongóinkkal, mind online mind élőben. Miután megjelent a Drink The Sea (a zenekar első, 2010-es albuma), rengeteg üzenetet kaptunk tőlük, hogy hogyan hatott rájuk a zenénk, hogyan segítette át őket életük legmélyebb időszakain és ez kihatott arra, hogy mi hogyan tekintünk rá, mit akarunk vele közvetíteni. Rá kellett jönnünk, hogy bizonyos értelemben túlnőtt rajtunk és része lett az emberek életének.

Hogy jött az album címe (Szerelem Halál Hallhatatlanság)?

Próbáltuk megfogalmazni, milyen érzéseket kelt a hallgatóban a zenénk – inkább egy bizonyos hangulatot akartunk kiváltani vele, semmi költői.

A Drink The Seahez képest a Love Death Immortality sokkal epikusabb, grandiózusabb. Mi inspirálta ezt a váltást?

Fogtuk a Drink The Sea fő elemeit – az érzésvilágot, a hangulatot, az energiát – és olyan számokat írni köréjük, amik még jobban működnek a színpadon, egy élő koncerten. A LDI tele van energiával, egyszerűen ez jött belőlünk. Nem gondoltuk túl az egészet.

A The Glitch Mob stáb szinte minden tagját ismertétek már a zenekar előtt is és tartjátok magatokat a „csináld magad”-filozófiához: saját kiadótok van, ti magatok építitek és programozzátok a hangszereiteket és így tovább. Tudatosan alakítjátok így a dolgokat vagy csak így jött?

Nem mondanám a klasszikus értelemben véve tudatos döntésnek, vagyis nem volt soha kimondva, hogy nekünk a „csináld-magad” filozófiához kellene tartani magunkat. Egyszerűen így alakult, mert a zene annyi aspektusa érdekel minket: a koncertezés, a vizuálok, a produkció különböző elemei mögötti háttérmunka. Szóval nagyon szeretjük így csinálni a dolgokat.

A koncertjeitek egyik legfontosabb eleme, hogy a közönség felé fordított gépeken játszatok, így ők mindig láthatják, épp mit csináltok.

Szerettük volna lebontani a határt köztünk és a közönség között – egy időben ugye laptopon játszottunk, de hamar rájöttünk, hogy nem élvezzük. A közönséget nem köti le, hogy három ember a laptopját bámulja a színpadon, mi pedig nem szeretnénk a számítógépünk fölé görnyedni a koncertjeinken. A közönség felé fordított gépek miatt egyrészt jobban beleláthatnak abba, hogy mit is csinálunk a színpadon, másrészt egy egészen különleges dinamikája lesz így a koncertnek, mindenki úgy érezheti, hogy a részese annak, ami történik. Semmi sincs rejtve, ami felkorbácsolja az energiákat.

Mi volt a legfurcsább dolog, ami egy fellépéseteken történt veletek?

Egyszer valaki a közönségből az arcomba vágott egy magassarkút, ami aztán a laptopomra esett. Rengeteg ilyen történetünk van – és reméljük a budapesti koncert után még több lesz!

Leave a Comment