Ava Mendoza | Nagy zajt csapni

Interjú a fantasztikus technikájú és nagyon egyedi hangú zenésszel
A kortárs noise-punk-blues-jazz avantgárd egyik eredeti hangvételű triója: Ava Mendoza's Unnatural Ways
A kortárs noise-punk-blues-jazz avantgárd egyik eredeti hangvételű triója: Ava Mendoza’s Unnatural Ways

A kortárs avantgárd egyik legjobb gitárosa, a free jazzt posztpunk nyersességgel és pszichedelikus elszállással ötvöző Ava Mendoza rengeteg együttműködésben vett már részt, de első saját lemezét igazából csak idén jelentette meg. A fantasztikus technikájú és nagyon egyedi hangú zenész Unnatural Ways nevű triójával először játszik Magyarországon. Erről és sok minden másról beszélgetünk az alábbi interjúban.

Klasszikus gitáron kezdtél el játszani, majd a blues keltette fel az érdeklődésedet. Mi volt az a pillanat, amikor a szabad és improvizatív zenékbe vetetted magad?

Tizenhat vagy tizenhét éves lehettem, és olyan zenekarok vonzottak, melyek a Sonic Youth vagy Lou Reed zenei világából építkeztek. Akkor kezdtem el más, hasonló előadók iránt érdeklődni és rátaláltam Sonny Sharrockra, Albert Aylerre és Peter Brötzmannra. Ettől a pillanattól kezdve kezdtem el érdeklődni a 60-as és 70-es évek amerikai és európai improvizatív zenéi iránt.

Intermediális művészetet és antropológiát tanultál a Mills Főiskolában Oaklandben. Hogyan hatottak ezek a tanulmányok a zenédre?

Elektronikai zenei tanulmányokat folytattam, Moog szintetizátorokat és Max/MSP-ket használtam, elmélyültem Pierre Schaeffer, Luc Ferrari, David Tudor munkásságaiban. Abban az időszakban egy picit hanyagoltam a gitárt. De az utolsó tanévben ismét elővettem, már egy új, elektronikus zenei megközelítéssel és szemlélettel, több hangsúllyal a pedálokra és effektekre. A tanulmányaimnak köszönhetően ismerkedtem meg a szonikus hangzással, a zajt, mint zenét kezeltem.

Kik voltak rád nagy hatással és milyen zenéket hallgatsz most?

Mindent egyszerre szívtam magamba és most próbálom ezeket kihámozni! Mostanában a Virus nevű norvég black metal hatásokból építkező rock zenekart hallgatom és Scott Walkert.

Milyen elektromos vagy analóg zenei kiegészítőket használsz? Hangszerek, pedálok, effektek…

Fender Jaguar gitárt használok és Fender Twin reverb erősítőt. Pedálok közül: Proco Rat torzító, Blackstone készülékek torzító/overdrive, Moog Minifooger Ring modulátor, Behringer vibrato (a legolcsóbb cucc, de nagyon bírom, ahogy szól), valamint Boss DD 7 Delay, Line 6 DL4 pedálok.

Dominique Leone-nal és Nick Tamburroval indítottad útjára az Unnatural Ways c. formációdat. Most pedig Sam Ospovat és Tim Dahl (akivel szintén interjúztunk) lettek a zenésztársaid. Az utóbbi többször is játszott az A38 Hajón Lydia Lunch’s Retrovirus és a Child Abuse tagjaként. Mi okozta nálatok a tagcserét?

Az oka nagyon egyszerű. Az első felállásunk a nyugati parton alakult, Oaklandben. Amikor New Yorkba költöztem, akkor Timmel és Sammel folytattam az Unnatural Wayst.

A tUnE-yArDs tagjaként is ismernek, ahol esszenciális a kompozíció és a kötött struktúra. Vannak-e hasonló együttműködésre vonatkozó terveid?

Nyitott vagyok különböző együttműködésekre. A saját zenémben is minél fontosabb szerepet kapott a kompozíció és a forma. Bár, még mindig szeretek nagy zajt csapni.

Mik a jövőre vonatkozó terveid? 

A jelenlegi Unnatural Ways felállással 2016 végén jelenik meg az új lemezünk a Tzadik kiadó gondozásában.

Leave a Comment