NGHTMRE | Ahol az egész kezdődött

Interjú Tyler Marényivel, a Next Level áprilisi vendégével
A Mad Decent kiadó egyik legtehetségesebb tagja: NGHTMRE
A Mad Decent kiadó egyik legtehetségesebb tagja: NGHTMRE

A soron következő Next Level vendége egy számunkra igazán különleges producer, a magyar származású , de Amerikában élő Tyler Marényi, ismertebb nevén NGHTMRE, aki április nyolcadikán életében először fog színpadra lépni Magyarországon, az A38 Hajón. A Diplo fémjelezte Mad Decent kiadó egyik legtehetségesebb tagjához több trap himnusz is köthető, úgy mint a ‘Lighters Up’ vagy a ‘Street’. Utóbbi klasszikus keletkezési körülményeiről, a kezdetekről, a sportkarrierjéről és még sok másról is kérdeztük Tylert, aki azt is elárulta, mely számot fogja szinte biztosan lejátszani péntek este.

Úgy látszik, a tavalyi a te éved volt: rengeteget turnéztál, több party-kedvenc számot is kiadtál, ráadásul a színtér legnagyobb nevei közül sokan úgy beszélnek rólad, mint az egyik legnagyobb reménységről. Melyek voltak számodra a legemlékezetesebb pillanatok – mind magánemberként, mind producerként? 

Az egyik legmaradandóbb élményem a chichagoi Lollapalooza fesztiválos szettem volt. Fogalmam sem volt, hány emberre számítsak, mennyien lesznek kíváncsiak rám, de végül hétezer-ötszázan buliztak a színpad előtt! Elképesztő energiák szabadultak ott fel. A másik ilyen pillanat az volt, amikor Skrillex lejátszotta a Street című számomat az Ultra Music fesztiválon. Ott voltam a nagyszínpad előtti tömegben és nem is sejtettem, hogy pörgetni fogja majd. De azóta sokkal többen figyelnek mindenre, amit kiadok.

Mit mondanál, mi volt a siker titka a NGHTMRE-alteregód esetében?

Több dolog kombinációja. A NGHTMRE brand indulása előtt már több éve írtam és producereltem zenéket – biztos akartam lenni abban, hogy amit ez alatt a név alatt adok ki, tényleg elég jó. Amikor úgy éreztem, hogy valami ütőset sikerült alkotni, elindítottam ezt az alteregót, megalkottam a hozzá tartozó logót és megjelentettem az első számaimat. Szerencsére az időzítés is jó volt, a trap akkoriban kezdett igazán népszerű lenni és emiatt hamarosan hírem ment a színtéren belül.

Észak-Karolina inkább a sportolóiról, nem pedig a zenészeiről híres, hogyhogy mégis az utóbbi vált belőled? Kik voltak a főbb példaképeid?

Mindkét színtérnek aktív részese voltam. Általános és középiskolás koromban versenyszinten footballoztam, ugyanakkor zongorázni és dobolni is tanultam. Aztán a Girl Talk és Porter Robinson hatására kezdtem el a tánczenével foglalkozni.

Mesélj az Icon Collectiveban (egy zenei producerek számára alapított iskola) eltöltött időről!

A tanmenet remekül kidolgozott és a tanárok elképesztőek. De a legjobb mégis a diákok alkotta közösség, ami egy remek platform arra, hogy megoszd az ötleteidet, visszajelzéseket kapj és új trükköket tanulj.

Hogyan írnád le a jellegzetes NGHTMRE-hangzást?

Hm. Egyfajta kombinációja azoknak a rock-indie-hiphop zenéknek, amiket még fiatalkoromban hallgattam és a tánczenének, amibe gimnazistaként beleszerettem.

A Street című számod a stílus egyik legfontosabb kiadójánál, a Mad Decentnél jelent meg.

A Streetet a hálószombámban raktam össze, egy laptopon. Valami menőt akartam csinálni, egy abba organikusan illeszkedő kattogó, fémesen csengő hanggal. Hallottam pár perkusszív elemet egy másik számban, amik nagyon megtetszettek és úgy gondoltam, menő lenne valami hasonlót tenni a sajátomba is. Aztán mikor elkészült, odaadtam egy jó barátomnak, Snailsnek, hogy pörgesse, ő pedig odaadta Skrillexnek! Miután Skrillex lejátszotta az Ultra fesztiválon, válogathattunk a lehetőségek közül, hogy hol is adjuk ki a Streetet. A Mad Decenttel amúgy is jó volt a kapcsolatunk, szerettünk velük dolgozni, így egyértelmű volt a döntés.

Mesélj a cím nélküli EP-dről!

Rajta vannak az elmúlt másfél évben írt legjobb számaim. Azt szerettem volna, hogy változatos legyen, de a különböző számok mégis jól működjenek egymás után. Hogy legyen egy természetes flow-ja az egésznek. Ráadásul először írtam én a szövegeket és énekeltem is a számokban! Egy fontos zenei mérföldkő számomra az EP.

Keresett remixelő is vagy, mi alapján választod ki, hogy melyik számot dolgozod át és melyiket nem? Vannak bevált módszereid, hogyan közelíted meg a remixelendő számokat?

Szeretem a jó vokállal rendelkező számokat! Apró elemekre bontani az éneket és egy új instrumentális részt írni hozzá, számomra ez inspiráló! Ha úgy érzem, a vokálhoz tudnék egy jobb alapot is gyártani, általában akkor gondolkodom el azon, hogy érdemes lenne remixelnem.

Mesélj a magyar gyökereidről!

Apám Budapesten született! Sőt, a nagyszüleim is, mindketten Magyarországon nőttek fel. Még mindig vannak barátaim és rokonaim, akik a fővárosban élnek. Van valami csodálatos abban, hogy a zeném vissza tud vinni oda, ahol az egész kezdődött.

Melyik számot játszod mostanában a leggyakrabban?

Imádom Barely Alive dolgait, a Back To Back című száma egészen elképesztő!

Leave a Comment