Baron Mantis | Kreatívitástól fröcsögő felajzottság

Interjú garázs-pop-stoner duóval
A magyar Royal Blood: Baron Mantis
A magyar Royal Blood: Baron Mantis

Úgy látszik Magyarországot is elérték a dob-gitár duók: a Kőszívű Ember Fiai vagy a SirVive után itt a Baron Mantis, akik bár csak két éve alakultak, már az A38 Hajó és a Szerencsejáték Zrt. közös tehetségkutatójának, a Talentométernek a döntőjébe is bejutottak – ahonnan el is hozták a Recorder különdíját. Június tizenhetedikén pedig – a String Theory és a Nova Prospect társaságában – adnak majd egy várhatóan feszes és hangos koncertet a hajó tetőteraszán. Ennek kapcsán faggattuk őket szövegekről, a második albumról, akusztikus fellépésekről és még sok másról.

Meséljetek a kezdetekről, hogyan és mikor alakult a duótok?

Mindketten épp zenekarmentes ’tranzit’ állapotban voltunk amikor találkoztunk egy közös ismerősnek köszönhetően. 2014 januárjában az első próba után éreztük, hogy gyorsan és hatékonyan tudunk dolgozni együtt, úgyhogy teljes erővel belevágtunk.

Zeneileg kik voltak rátok a legnagyobb hatással?

Travis Barker (Blink 182) és Bradley Nowell (Sublime).

Felszabadító, vagy épp ellenkezőleg, limitáló volt a zenekaraitok után a dob-gitár felállás?

Maximálisan felszabadító volt, elementáris hurrikánként söpört végig rajtunk a kreatívitástól fröcsögő felajzottság.

Mekkora lökést jelentett a karriereteknek, hogy indultatok az A38 Hajó és a Szerencsejáték Zrt. közös tehetségkutatóján, a Talentométeren – ahol ti nyertétek a Recorder különdíját?

Mindenképp nagyot. Márcsak abból a szempontból is, hogy mi úgy gondoltuk, hogy senkit se fog kiváltképp érdekelni az amit mi csinálunk. Aztán nagyot koppantunk – jó értelemben persze. Messzire viszi a zenészt az a szeretet és pozitív energia amit ott kaptunk közönségtől és zsűritől egyaránt. A díjakért is nagyon hálásak vagyunk, és igyekszünk minél több mindent megmutatni magunkból. Ötletekben nincs hiány, a megvalósítás az ahol könyebben elakad az ember.

Jó ideje kész volt már a debütáló albumotok, a vis-á- vis, mégis vártatok a kiadásával. Miért? Visszanézve mennyire vagytok elégedettek vele?

Elégedettebbek nem is lehetnénk. Úgy érezzük elkaptuk azt az energiát ami ami a kezdeteket jellemezte. Tudatos menedzseri döntés volt, hogy halasszuk a megjelenést és várjuk ki a megfelelő pillanatot, úgy érezzük ez sikerült is. Az, hogy mennyivel tudnánk most jobban feljátszani, vagy még milyen zenei figurákat, szerkezeti megoldásokat tudnánk belerakni – netán mennyivel kiforrottabb lehetne az egész az egyáltalán nem foglalkoztat minket – sőt! Pontosan azt a nyers de mélységgel telt hangzásvilágot kaptuk egyszerű dalok csokrába ültetve amit akartunk. Dexter (a Baron Mantis hangmérnöke/producere) nagyon ráérzett a Mantis csomagra, imáinkba is foglaltatik a neve azóta is.

Saját bevallásotok szerint nem szerettek szöveget írni, a koncerteken is mindig mást énekeltek. Meséljetek erről!

A szöveg írással semmi baj nincs. Az, hogy alkalomról alkalomra ugyanazt a szöveget énekeljük el az viszont kicsit szűkös. A Hangszereinken sem úgy játszuk el a dalokat élőben, ahogy az albumon. Természetes jelleggel változik minden, így a szöveg, az aktuális mondanivalónk is. A dalok és a megírt szöveg inkább egy keret, amiből ki-be táncolunk a pillanat hevében.

A Patience klipjében már láthattuk, milyen szenvedélyes és túlfűtött tud lenni az éjszakai Budapest, de mit gondoltok a fővárosi zenei színtérről? Mely zenekarokkal éreztek közösséget?

A Patience című dalhoz tartozó klipre jellemző egy erőteljes túlfűtöttség, de az egy párkapcsolat hanyatlásának végső elkeseredett stádiumát hivatott megjeleníteni. A zenei szintér pedig egyre erőteljesebb és színesebb, megfér egymás mellett minden stílus. Rengeteg tehetséges és elkötelezett zenész dolgozik Budapesten. Valahol minden zenésszel közösséget érzünk aki elhivatot a saját ügye iránt. Hálásak vagyunk, hogy együtt dolgozhattunk eddig számos kiváló zenekarral mint például a (teljesség igénye nélkül) Hot Beaver, Fatal Error, Dungaree, AngerTea, String Theory, Anna and the Barbies, Supernem.

Mi volt a legnagyobb kihívás az MR2 Akusztik fellépésetekkel kapcsolatban? Mi pontosan az akusztikus koncert kapcsán formálódó Mantis Project?

Visszafogni magunkat! A rendes felállásban tombolhatunk, önkívületbe hangoskodhatjuk és izzadhatjuk magunkat, itt viszont csendesebben, nyugodtabban, a többi zenésszel együttműködve egy kifinomultabb produkciót adtunk elő. Ezt az MR2 Akusztik műsorra hoztuk létre és összesen kilenc zenészből állt föl, akikkel egy mind zeneileg, mind barátilag otthonos és inspiráló közegbe találtuk magunkat és kiemelkedő élményt jelentett számunkra idén. A Mantis project egy jó formátum lehet arra, hogy a Baron Mantis világából kicsit kikandikáljunk mind zeneileg mind együttműködésileg, hiszen míg a Baron Mantis egy duó, a Mantis projectbe bármennyi és bármilyen zenésszel lehet szerencsénk együttműködni.


A cikk elkészülését a Cseh Tamás Program és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
cstp-logo-web-smallnka_hu

Leave a Comment