A vágyakkal óvatosan bánok | Kamondy Ágnes

Közel negyedszázad után tér vissza új koncertműsorával Kamondy Ágnes multiinstrumentalista-dalszerző-énekesnő. A CAFe Budapest fesztivál keretében az A38 Hajó Koncerttermében október 5-én debütáló anyagról és az elmúlt évtizedekről beszélgettünk.

Több mint 20 év, sőt, közel 25 év eltelt legutóbbi önálló műsorod, a legendás Dalok Közép-Nirvániában óta. Egyszer-egyszer láthattunk azóta színpadon, de nem nagyon hallottunk felőled. Mivel telt az elmúlt két évtizeded?

Írással, zeneszerzéssel, hezitálással, anyaggyűjtéssel… Írtam egy kvázi kisoperát a Budapesti Bábszínház felkérésére, Kassák Lajos egyetlen bábjátékához, Ólomvitézek címmel, melyet az I. világháború alatt írt. Írtam egy drámát, amely librettónak indult, de végül egy prózai változat készült el belőle. Alföldi Róbert rendezésében, nagyszerű szereposztásban felolvastuk a 2002-es pécsi POSZT-on, ahol Láng Annamari volt a címszereplő, de színpadra azóta sem került. Ács János színházrendező barátom, akivel sokat dolgoztam együtt utolsó alkotó éveiben, adott a kezembe egy könyvet, Kaari Utrio finn történésznő könyvét Éva lányai címmel. Levette a polcról és a kezembe nyomta – hogy tudd, hogy ki vagy – megjegyzéssel. Ebben a csodálatos könyvben olvastam ezt a középkorban egész Európában elterjedt legendát, miszerint Johannes pápát egy körmenetben szülési fájdalmak lepték meg; így derült ki, hogy nő. Ez a legenda engem évekig fogva tartott. A drámámat majdnem 4 éven át írtam, ez erőpróbának is bizonyult. Ebben a munkámban is Vörös Róbert barátom volt a munkatársam. Fő törekvésem az volt, hogy a legendát és a valóságot közelítsem egymáshoz, és megteremtsem egy középkori, modern nő alakját. Végig izgalomban tartott a nő kettős élete; az a vágya, hogy egyszerre legyen nő, és korának egyik legfelkészültebb gondolkodója. Johanna/es nekem már valóság, mert a művészet eszközeivel életre keltettem őt. Aztán írtam Jukio Misima fiatalkori misztériumjátékaihoz is zenét, ez a Debreceni Csokonai Színházban került bemutatásra. Misima is olyan szerző, aki hónapokra, évekre beköltözik a tudatomba, lelkembe… és így szépen telik az idő.  A húsz évbe egy sokkal prózaibb dolog is beletartozott: az hogy munkát kellett vállalnom, hogy megéljek. Átmenetileg újra takarítottam, aztán az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben dolgoztam, jelenleg a Hevesi Sándor által alapított Nemzeti Színház múzeumában dolgozom félállásban – ez ma a Nemzeti Színház Könyvtár és Archívuma néven működik. És mindeközben néha odaültem a hangszeremhez és játszogattam, keresgéltem, elkezdtem motívumokat, témákat gyűjtögetni. Ezekkel az improvizációkkal kezdődött a Pest fölött az ég anyaga.  

És ha már itt tartunk, milyen Pest fölött az ég? Miről mesél ez a cím?

A Pest fölött az ég egy dalom címe, melyet Xantus János filmrendező barátom emlékére írtam. Ezért az utalás Wim Wenders Berlin felett az ég című filmjére. Ez lett a projekt címadó dala.

Mire a számíthatunk ebben a programban? Kizárólag új dalokra, vagy újakra és már létezők újraértelmezésére?

Tizenkét teljesen új dalra és néhány régebbire, az Orkesztra Luna illetve a Dalok Közép-Nirvániából című estünkből.

Kikkel dolgoztál ez alkalommal? Ha jól tudom, elég széles az alkotógárda, a közreműködők névsora.

A szövegírásban nagyszerű társaim voltak: Li Jü császár a X. századból, Kiss Laci az Európa Kiadó volt basszusgitárosa, Karafiáth Orsolya költőnő, Simon Márton költő és Müller Péter Sziámi.  A Pest fölött az ég a Dalok Közép-Nirvániábólhoz hasonlóan, amit szintén Vörös Róbert barátom rendezett, kicsit szcenírozott, megrendezett koncert-előadás lesz.  Az együttes nyolctagú, mindannyian felkészült, érzékeny, odaadó zenészek: Darvas Bence billentyűs, Keszei Krisztián gitáros, Vajdovich Árpád bőgős, két ütősünk: Gyenge Lali és Dudás Zsombor és két nagyszerű színész-, énekestársam is van: Roszik Hella és Ádám Rita, akik egy-egy szólót is énekelnek a műsorban. A hangosításban, a keverőpultnál Válik Laci hangmérnök, zenész barátunk lesz a segítségünkre.

Ez a mostani egy koncert. Lesz-e folytatás, folytatódik-e majd a koncertezés, lesz-e esetleg lemez ebből a műsorból?

Természetesen ez a bemutatónk, ezután szeretnénk minél többet koncertezni, lemezt is szeretnék készíteni, de ennek az anyagi hátterét még meg kell teremtenünk.

Kulturális érdeklődésed, beágyazottságod rettenetesen sokrétű. Mik azok a produkciók, alkotások – legyen az könyv, film, színház, zene -, amik mostanság felkeltették az érdeklődésedet?

Szeretném folytatni, befejezni a Brecht-Weill Koldusopera újrafordítását. Revelatív volt számomra, mikor német anyanyelvű barátnőm, Hatvani Janine, nyersben lefordította nekem az eredeti Brecht dalszövegeket. Egyszerre sokkal finomabbak és vadabbak, mint a Blum Tamás féle fordítás, a 60-as évek elejéről. Na, ezzel is eltöltöttünk néhány hónapot, évet, az elmúlt húsz évben… Nagy kedvem lenne egy olyan Koldusopera keresztmetszethez, koncertváltozathoz, melyben a dalok új fordításban hangoznának. el. Titkos vágyam lett volna, hogy Mackie-t (Bicska Maxit) Somló Tamás énekelje és játssza, akit nagyon kedveltem, és akivel baráti kapcsolatban is voltam. De ez a vágyam már nem tud teljesülni. A vágyakkal egyébként óvatosan bánok. A berber hagyomány szerint is vigyázni kell, mert teljesülnek.

Leave a Comment