A stílus reflektál a forrásanyagra | Mordái
Első nagylemezét mutatja be az A38 Hajón a Mordái február 13-án. Nem szimpla népdalfeldolgozások, az albumon a népzenei motívumokat vegyítik az útonállók sötét szellemiségével. A folk rock zenekar frontemberével, a Middlemist Redből ismert Nóvé Somával beszélgettünk a zenekar alakulásáról, dalválasztásról és a közelgő koncertről.
Az útonállók sötét szellemisége, valamint a ’60-as, ’70-es évek kísérletező magyar népzenei vonulatai találkoznak nálatok – hogyan illik össze ez a kettő?
Az album koncepciója már régóta formálódik a fejemben. Jó pár éve a Middlemist Reddel egy akusztikus felvételnél megkértek a műsor szerkesztői, hogy vigyük egy magyar szám feldolgozását is. Gyerekkoromban sokat hallgattam a Muzsikás zenekart, ezért javasoltam az általuk játszott Betyárnótát erre a célra. Ekkor kezdtem észrevenni a két zenei világ közti azonosságokat, párhuzamokat, nem csupán hangszeri, hanem lírai szempontból is. Mindig az a legizgalmasabb számomra, amikor két (vagy több) egymástól távoli világ, stílus alkot egy újat. Azt gondolom, nem hiába szeretek bizonyos zenéket, sokféle műfaj érdekel, melyek messze állnak egymástól, így sok mindent képes vagyok kombinálni, ha megtalálom a kapcsolódási pontokat.
Az évek során egyre több népdalt kezdtem el játszani szólóestjeimen, ezek többnyire a Muzsikás verziók mentén készültek el. Két évvel ezelőtt sokat hallgattam a Morphine zenekart és amikor felvettem a Népdalok c. szóló kislemezem 2018 végén, az alapvető koncepcióm az volt: hogyan szólnának a magyar népdalok a Morphine zenekar hangulatával keverve. Pár hónapra rá, amikor összeállt a Mordái ezt a hangulatot bővítettük ki a többiekkel. Elkezdtünk közösen összerakni számokat, amik már egy léptékkel árnyaltabbá és kiforrottabbá tették a zenekart, valamint az album stílusát, koncepcióját.
Mikor állt össze a végleges csapat, hogyan zajlott az alkotási folyamat?
2018-ban játszottam egy Morphine tribute esten Kapusi Viktorral, Czitrom Ádámmal, valamint Porteleki Áronnal. Miután megjelent a Népdalok kislemezem, nem volt kérdés, kiket hívjak a zenekarba. Később beszállt Klausz Ádám a dobokra – akit Kapusi Viktor hívott – majd gitárra Vértesi Ferenc. Az elején még csak a kislemezen található három számot gyakoroltuk, majd közösen megírtuk a többit. A számokat együtt írjuk, az én vezetésemmel.
Egész más szöveget írni, mint egy létezőhöz kapcsolódni. Hogyan választottátok ki a dalokat, miért éppen ezeket? Van olyan, ami különösen közel áll hozzád?
Még nem írtam magyar dalszöveget, minden másik projekt, amiben játszom, angol nyelvű. Mivel ezek népdalok, a dalszövegeknek nincsenek pontos szerzői, ezért nem érzem azt, hogy valakinek másnak a gondolatait éneklem. A témák is elég általánosak, így könnyen tudok azonosulni velük. A dalok nagy részét Muzsikás számokon keresztül ismerem, főleg a balladaszerű, sötétebb hangvételű népdalok ragadtak meg. Talán a Látod, rózsám az egyik kedvencem, aminek az utolsó két sorát én költöttem a dalhoz.
A sötétebb szellemiség, vadság már a népzenében keresendő vagy a feldolgozásban?
Mindkettőben. A stílus reflektál a forrásanyagra. Kihangsúlyozza azokat az elemeket, ami minket megfog egy adott népdalban.
Miben más ez az album, mint a Népdalok?
Sokkal komplexebb. Ennek az albumnak a nagy részét már együtt írtuk a zenekarral, így jóval több ember ízlése és gondolatai alkotnak egy anyagot. Képzett zenészek alkotják a zenekart, ezért sokkal kifinomultabb és dinamikusabb mint a Népdalok lemezen található verziók.
Mire számíthatunk a lemezbemutató koncerten?
A lemezen hallható dalokat már játszottuk élőben, viszont a felvétel során sok minden letisztult. Ezen a koncerten fogjuk először előadni őket ilyen formában. A lemezbemutatóra kiegészül a zenekar egy plusz bariton szaxofonnal, amin Cseke Dániel játszik, valamint Yorgos Goletsas (Deep Glaze), Deli Soma (Middlemist Red) és Rözge Maxim (Meteo) alakít háromtagú vokalista szekciót.
Mordái, The Night of the Vampire, Samurai Drive, nem utolsó sorban Middlemist Red… Egyszerre hány projekt fut nálad párhuzamosan? Hogyan hatnak ezek egymásra?
Úgy érzem, nem emészti fel a sok zenekar a kreatív energiámat. Egyszerre mindig egy dolgon gondolkozom, de jut időm mindenre. Mindegyikből folyamatosan tanulok olyanokat, amik átemelhetők egymásba. Ilyen szempontból egymást segítve haladnak előre.