Itt vagyunk és nem adjuk fel | Mongooz and the Magnet

November 4-én ismét otthont ad az A38 Hajó a Budapest Showcase Hub fesztivál offline eseményének. A zeneipar legfőbb kérdéseit feszegető konferencia mellett 17 órától koncertek és e-zenei programok várnak minden érdeklődőt a fedélzeten. A Mongooz and the Magnettel, a BuSH 2020 egyik fellépőjével beszélgettünk az izoláltság hatásairól, elmaradt turnékról és megvalósuló koncertekről, valamint az optimizmusról és lehetőségekről.

Nagyon őszintén meséltetek arról több platformon is, hogy hogyan éltétek meg a tavaszi lezárást, ráadásul akkor jelent meg a señorita is: még mélyebben számot vetettetek a világvége hangulattal. Azóta eltelt fél év. Hogyan birkóztok meg most az izoláltsággal, negatív érzelmekkel?
Hullámzik a hangulatunk. Zenészek vagyunk: ha épp nem zenélhetünk akkor fel kell tenni a kérdést, hogy éppen kik vagyunk? Hozzászoktunk a színpadon állva, vagy a turnézás okozta adrenalinhoz, ami most nincs. Ellenben volt időnk lelassulni és átgondolni kicsit a számunkra igazán fontos dolgokat. Tudunk foglalkozni magunkkal.

Egy tízrészes videósorozat is futott a YouTube-csatornátokon: A Song and a Thing that’s Not a Song címmel. Meséljetek ennek a történetéről!
Nagyobb koncertre készültünk a lezáráskor, ráadásul már csak néhány nap volt hátra a japán-koreai turnénkig, így tele voltunk energiával. Mindenki online koncerteket adott, de mi szerettünk volna valami mást, személyeset adni a közönségünknek. A zenekarból mindenki beleadott valamit magából a zenélésen túl is. Hárman – a zenekar 2020 szeptemberétől Csíki Áron billentyűssel kiegészülve hivatalosan már négytagú – három különböző világot mutattunk meg, mert ugye külön is voltunk egymástól. Szóval minden este hoztunk egy dalt és valamit, ami nem egy dal. A közönségünk pedig egy PayPal linkre tudott adakozni, ha tetszett nekik. Hónapokig az ő adományaikból fizettük a próbaterem bérleti díját, ami nagy segítség volt nekünk, és nagyon hálásak vagyunk érte.

Gondolkoztok még hasonló digitális tartalmakban? Hogyan látjátok, milyen módokon lehet kapcsolódni a közönséghez, ha korlátozott a személyes találkozás?
Igen, tervezzük, de ahhoz, hogy minden nap új tartalommal álljunk elő, nagyon sok szabadidőre lenne szükségünk. Számunkra prioritás az a prioritás, hogy egy, a saját sztenderdjeinknek megfelelő „tökéletes” hangfelvételt készítsünk az új dalokból. Mivel kis csapatunk van, a grafikai munkákat, a közösségi médiát és a videoklipeket is magunk csináljuk így nem tudunk egyszerre sok dolgot készíteni, de igyekszünk az online térben is láthatóak maradni.

Tapasztaltak vagytok már showcase fesztiválokat illetően. Mit vártok a november 4-i BuSH-tól?
Hát furcsa a helyzet. A BuSH egy nemzetközi piacra nyitó esemény és a zenekarok azért zenélnek ott, hogy külföldön jobban érvényesülhessenek. Ehhez képest idén nem lesznek jelen a nemzetközi szakma képviselői. Mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy a lehetőségekhez képest folytassuk a munkát minden fronton, és ez, ha más nem is, egy gesztus a részünkről és természetesen a szervezők részéről. Egy üzenet, hogy itt vagyunk, és nem adjuk fel.

Az utazási és koncertezési lehetőségek csökkenésével hogyan lehet exportképesnek maradni?
Újra kellett gondolnunk a stratégiánkat. Mi eddig élőben mentünk mindig nagyot, akárhol játszottunk, mindig meghívtak két másik helyre utána. A dalainkat is akkor kezdték el hallgatni online, miután hallottak élőben. Most taktikát kell váltsunk. Új anyagot veszünk fel 2021 legelején, és azzal egy nagyobb PR- és rádiókampányt tervezünk azokra a területekre, ahol már többször jártunk. Ezek elsősorban Korea, Japán, Kína és Németország, valamint környéke. Amíg a piac a vírus miatt nem tervezhető, ez az egyetlen eszköz a kezünkben.

Bekerültetek az INES#talent programba, amihez ezúton is gratulálunk. Mit jelent ez a gyakorlatban, hol lesz lehetőségetek játszani?
Elméletben húsz showcase fesztiválra jelent ez nekünk könnyebb bejutást, de gyakorlatban nyilván 2-4 ilyen eseményre szeretnénk még elmenni. A vírus miatt viszont ez is bizonytalan most. Örülünk, hogy bekerültünk a programba, de még előfordulhat sajnos, hogy a legnagyobb pozitívum, ami kijön belőle, az, hogy elmondhatjuk itt, hogy bekerültünk.

Milyennek látjátok 2021-et, miben reménykedtek, milyen célokat tűztetek ki zenekarként?
Mostanában ritka dolog az optimizmus, de mi azok vagyunk. Valamikor a közeli jövőben vége lesz ennek (vagy csillapodik és megtanulunk vele élni), és egy óriási ünneplés lesz. A legfontosabb, hogy újabb kislemezt adjunk ki és hogy turnézhassunk. Mi bízunk abban, hogy már jövőre visszatérhetünk Ázsiába, és bepótolhatjuk a két idei elmaradt turnénkat.

Leave a Comment