Oldal kiválasztása

A kulturális örökség megőrzése ma már nemcsak a gyűjtemények és archívumok gondozását jelenti, hanem azt is, hogy a digitális eszközök – köztük a mesterséges intelligencia – támogatják a mindennapi szakmai munkát. Ezt a megközelítést vitte tovább az A38 Hajó idei, négyalkalmas ismeretterjesztő és szakmai workshop-sorozata, amely a mesterséges intelligencia kulturális alkalmazásában rejlő lehetőségeket járta körül.

A sorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg, és az A38 Hajó több mint húszéves tapasztalatára épített: a koncert- és audiovizuális anyagok rögzítése, archiválása és publikálása mellett a digitális innováció és az adatvezérelt kultúramegőrzés ezúttal is központi szerepet kapott.

A program a 2024-ben megvalósult, „Az A38 Hajó értékmegőrző tevékenysége: mesterséges intelligenciával megtámogatott archiválás” című zártkörű szakmai eseménysorozat tudásanyagára és tapasztalataira épült, és azokat fejlesztette tovább. Ezúttal még inkább az a kérdés állt a középpontban, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a kulturális gyűjtemények és archívumok megőrzését és elérhetővé tételét. A cél az volt, hogy a résztvevő intézmények munkatársai ne csupán általános áttekintést kapjanak, hanem konkrét módszereket, eszközöket és technológiai útmutatást a saját gyűjteménykezelési gyakorlataik fejlesztéséhez.

Miért volt fontos ez a workshop-sorozat?

A mai kulturális színtér számos technológiai kihívással néz szembe, például:

  • Nagy mennyiségű digitális tartalom feldolgozása, rendszerezése és kereshetővé tétele.
  • A kulturális adatbázisok és archívumok hatékony szervezése, az összefüggések feltárása.
  • Az MI-alapú eszközök – digitális asszisztensek, chatbotok, ajánlórendszerek – gyakorlati, intézményi szintű alkalmazása.
  • Az adatok elemzésére épülő, megalapozott szakmai és stratégiai döntéshozatal.

A workshopok célja az volt, hogy kézzelfogható, gyakorlati tudást adjanak át a kulturális szektor szereplőinek arról, hogyan válhat a mesterséges intelligencia valódi segítséggé a közgyűjteményi munka korszerűsítésében.

Kiknek szólt a sorozat?

A célcsoportba egyaránt beletartoztak a közgyűjtemények munkatársai – múzeumok, könyvtárak, levéltárak, zenei archívumok és online gyűjteményi felületek szakemberei –, a digitális fejlesztésekért felelős döntéshozók és intézményvezetők, a saját tartalmaikat archiváló vagy újrahasznosító tartalomfejlesztők és alkotók, az oktatási vagy tudományos céllal dolgozó kutatók és digitális művelődési szakemberek, valamint az intézményi IT-kapcsolattartók és adatgazdák. 

Milyen témák kerültek terítékre?

Az idei négy alkalom a digitális kultúra és az MI kapcsolatának legaktuálisabb kérdéseit vizsgálta, a tartalom feldolgozásától egészen az adatalapú döntéshozatalig:

  1. Automatikus tartalomfelismerés és metaadat-generálás – gépi tanulási eszközök, amelyek segítségével a képi, hang- és szöveges tartalmak értelmezhetővé, kereshetővé és rendszerezhetővé válnak.
  2. AI-alapú kereshetőség és archívumszervezés – hogyan építhetők olyan adatstruktúrák, amelyek segítik az intelligens visszakeresést és a kapcsolatrendszerek feltérképezését.
  3. Digitális asszisztensek és ajánlórendszerek – kulturális chatbotok és tudásalapú AI-ügynökök működése, példák a saját gyűjteményekre szabott alkalmazásukra.
  4. Adatalapú döntéshozatalt támogató MI-modellek – a látogatói viselkedések és a tartalomhasználati statisztikák AI-alapú elemzése és vizualizációja.

Az előadók az A38 Hajó munkatársai és független szakértők voltak, akik saját tapasztalataikon keresztül mutatták be a zenei kulturális örökség megőrzésének gyakorlatát. Többek között előadást tartott: 

  • Nyíró András történész, szociológus, AI-szakértő az MI kulturális alkalmazásának keretrendszerét helyezte a középpontba: az automatikus tartalomfelismerést és metaadat-generálást, valamint a tudásalapú AI-ügynökök szerepét a kulturális örökség feldolgozásában és újraértelmezésében.
  • Lányi Róbert senior IT-szakértő a technikai hátteret járta körül: az AI-alapú kereshetőséget és archívumszervezést, vagyis azokat az adatstruktúrákat és integrációs megoldásokat, amelyekkel az intelligens visszakeresés és a meglévő rendszerekbe illesztés megvalósítható.
  • Berta Zsuzsi digitális marketingszakértő a felhasználói oldalt és az adatok hasznosítását mutatta be: a digitális asszisztensek és ajánlórendszerek működését, valamint a látogatói viselkedés és a tartalomhasználati adatok elemzésére épülő, adatalapú döntéshozatalt.

A prezentációk nem csupán technológiai ismertetést nyújtottak: az A38 Hajó saját fejlesztésein (többek között a Compass és a Passeum) és gyakorlati AI-tapasztalatain keresztül mutatták be azokat a módszereket és eszközöket, amelyek a kisebb, de hosszú távú értékmegőrzési szándékkal működő kulturális szereplők számára is adaptálhatók.

Hogyan szerveződtek a workshopok?

A négy eseményből kettő fizikai helyszínen valósult meg – az A38 Hajón és a budapesti Fonóban –, a személyes kapcsolódás és a kapcsolatépítés jegyében. A fennmaradó két alkalom online formában zajlott.

Milyen eredmények születtek?

A kisebb létszám lehetőséget adott az interaktív műhelymunkára, a személyes konzultációkra és a résztvevők egyedi szakmai kérdéseinek részletes megvitatására. A visszajelzések alapján a gyakorlati példákra épülő előadások és a kulturális intézményekben közvetlenül alkalmazható AI-eszközök bemutatása volt a leginkább előremutató.

A programsorozat eredményesen hozzájárult a kulturális szektor digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez, a mesterséges intelligencia kulturális alkalmazási lehetőségeinek szélesebb körű megismertetéséhez, valamint a résztvevők szakmai szemléletének bővítéséhez. A program megerősítette az A38 Hajó azon törekvését, hogy a kulturális digitalizáció és az innovatív tudásátadás területén megszerzett tapasztalatait rendszeresen hozzáférhetővé tegye a hazai kulturális intézmények és szakemberek számára.

Az A38 Workshop-sorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.