„Trent Reznor nem más, mint Batman” – The Coup koncertbeharangozó és interjú Boots Rileyval
Ez minden túlzás nélkül poptörténeti pillanat lesz: a világ egyik legjobb hiphopzenekara, a kevesek által ismert, de a műfajra óriási hatást gyakorló The Coup május 22-én első magyarországi koncertjét adja az A38 Hajón. Üde funkok, sodró groove-ok, zseniális szövegek, és a politikailag leginkább elkötelezett frontember, aki valaha megfordult a hajón. A nyugati part legzseniálisabb mikrofonfrizura-barkó összeállításának büszke tulajdonosa, Boots Riley, akinek baráti-zenésztársi köre Tupac Shakurtól Tom Morellón át az Atari Teenage Riotos Alec Empire-ig húzódik. Ha táncolnál végkimerülésig a Kommunista kiáltvány oldschool Funky Town-verziójára, ha hallani akarod, milyen, amikor a Sex Machine találkozik A tőkével, akkor a Coup koncertje kihagyhatatlan! A koncert előtt a zenekar frontemberével, Boots Rileyval beszélgettünk, interjú a hajtás után olvasható.
A Wikipedia szerint te vagy az egyetlen zenész, akinek a megfigyeléséről szót ejtenek a Wikileaks dokumentumok. Esetleg büszke vagy erre?
Nagyon is. Viszont ez paranoiássá is teheti az embert – ilyenkor belegondolsz abba, hogy egyeseknek mekkora szerepük lehetett abban, hogy visszatartották a zenénket, hogy ne ismerhessék meg az emberek. Soha nem fogom megtudni, de folytatom a munkámat.
A legutóbbi lemezetek, a Sorry To Bother You az első olyan Coup album, amin nem használtatok hangmintákat. Ennek mi volt az oka?
Valójában az elejétől kezdve így dolgozunk. Ez egy zenekar. Nem kötnek minket műfajok és elvárások. Amit mi nyújtunk, az egy punk/funk/hip-hop robbanás. Mintha a Clash-t kereszteznéd a Sly & The Family Stone-nal – kokain nélkül.
Jolie Holland hogy került fel az albumra?
Úgy, hogy évekkel ezelőtt randiztunk, de csak körülbelül egy hónapig. Azóta meg nagyon jó barátok vagyunk. Egy időben dalszövegírást tanítottál egy gimnáziumban.
Honnan jött ez a lehetőség, és látsz-e esélyt arra, hogy a jövőben is részt vegyél valami hasonlóban?
Egész egyszerűen felkértek az iskola részéről. Eléggé komoly melót igényel, ha egy osztályt a megfelelő módon akarsz tanítani. Jó volt, de nem hinném, hogy a jövőben tudok majd erre megint időt szakítani. Amúgy azóta abból az osztályból öt srácnak már jelent meg lemeze.
Annak idején a Me And Jesus The Pimp… című számotok megírása nyolc hónapodat vette igénybe. Manapság mennyi ideig tart neked, amíg megírsz egy dalt?
Van, hogy még tovább tart! Meg persze vannak olyanok is, amiket 10 perc alatt meg tudok írni. Nagyon sok tényező tudja ezt befolyásolni.
Néhány évvel ezelőtt turnéztál a Galactic nevű zenekarral, és Coup dalokat is játszottál velük. A többi Coup tag mit szólt ehhez?
Úgy érezték, hogy megcsalom őket. Mintha a Galactic a szeretőm lenne. Mostanra viszont már helyreálltak a dolgok. Ha nem lett volna az a turné, akkor nem tudtam volna európai booking kontaktokat szerezni, és akkor a Coup most nem tudna eljönni hozzátok.
Mérges voltál a System Of A Downra, amikor utánatok ők is megjelentettek egy Steal This Album című lemezt?
Az igazat megvallva akkoriban még nem is ismertem a Systemet, így az albumukat sem. Csak évekkel később szereztem tudomást erről. De ha belegondolsz, hogy Rick Rubin – aki állítólag Coup rajongó – volt annak a lemeznek a producere, akkor valószínűnek tűnik, hogy ő tudhatott a mi lemezcímünkről.
A Sorry To Bother You egy elég hosszú szünet után jelent meg 2012-ben. A következő albumotokra mikor lehet számítani?
Most épp felvettünk egy EP-t, és azon filózunk, hogy mikor tudnánk kiadni. De ebben az évben, ez biztos!
Van egy másik zenekarod is: a Street Sweeper Social Club, ahol Tom Morellóval zenélsz együtt. Csináltok majd újabb közös albumot?
Tartozunk a kiadónknak még egy lemezzel, szóval igen. Talán jövőre.
Milyen emlékeid vannak a SSSC turnéról, amikor is a Nine Inch Nails és a Jane’s Addiction előzenekara voltatok?
Trent Reznor nem más, mint Batman! Előbukkan a semmiből, miközben te mondjuk épp kajálsz, és jó mély, dörmögő és ellentmondást nem tűrő hangnemben odaszól neked, hogy „üljünk be ma este valahova.” Te egy pillanatra félrenézel, miközben válaszolsz, és mire ismét visszanéznél rá, ő már eltűnt. Mint Batman. Ami Perry Farrellt illeti, ő legalább annyira kedves csávó, mint amilyennek el lehet képzelni. Dave Navarro meg akár egy gitárszólója közben is meg tud dugni valakit, ha akar.
Honnan jött az ötlet az akusztikus szólókoncertjeidhez?
Woody Guthrie-tól és Bob Dylantől. Ez nagyon másfajta műsor a Couphoz képest, de itt is a szövegeken van a hangsúly.
Meglepődtél, amikor felkértek, hogy zenélj Jeff Beckkel?
Igen. Ő egy nagyon kedves és szerény csávó.
Te csináltad a Simpson család egyik epizódjának a zenéjét. A karriered egyik csúcspontjának tartod ezt?
Igen, mindenképpen. Fura élmény volt. Az egészet otthon csináltam, és csak elküldtem nekik a cuccot.
Milyen érzés volt számodra, amikor a norfolki önkormányzat miattad szavazást tartott a nyilvános káromkodással kapcsolatban?
Ezt csak azért tették, mert különben bepereltem volna őket. Idióta törvény volt, és ők tudták ezt. 29 év után én voltam az első ember, akire ezt a törvényt alkalmazni akarták. Le akartak küldeni a színpadról, mert azt hitték, hogy a Galactic egy fehér zenekar, de aztán megláttak engem is közöttük. Jobb lett volna, ha még azelőtt kifizetnek, hogy eltörölték a törvényt.
Milyen mértékben vagy benne az Occupy Oakland mozgalomban?
Elég komolyan benne voltam. De az Occupy Oakland, mint név és entitás, már nem létezik.
A Twittereden olvastam, hogy nemrég a rendőrség nem engedte, hogy beszédet mondj egy egyetem területén, merthogy veszélyesnek tartanak. Miért félnek tőled?
Azt akarják, hogy a diákok csak elméleti szinten foglalkozzanak a dolgokkal. Én azért mentem oda, hogy a radikálisokat arra bíztassam, hogy szervezzenek egy militáns munkásmozgalmat, és hogy a munka beszüntetését eszközként használják. Ez számukra elfogadhatatlan. Megtartottam a beszédet, de nem az egyetem területén.
Afroamerikaiként mi a véleményed Barack Obama munkájáról?
Én feketének tartom magam, az ’afroamerikai’ kifejezést szerintem már senki nem használja. Obama az uralkodó osztály bábja, mint bármelyik múltbeli és jövendőbeli elnök a kapitalizmusban.
Régebben dolgoztál a telemarketing területén. Mi a véleményed a Wall Street farkasa című filmről?
Szerintem szörnyű. Nem tudtam mit kezdeni a karakterekkel. Martin Scorsese egyre inkább sablonokba bonyolódik. Mindig van nála egy lassított jelenet, amiben a dőzsölést ábrázolja, valaki narrátorként meséli, hogy mekkorát buliztak, és elektronikus zene szól a háttérben. Már nem igazán sokkoló azt látni, hogy az emberek kokóznak és dugnak.
Igaz, hogy egy forgatókönyvön dolgozol?
Már kész is van. A McSweeney’s Quarterly kiadó fogja megjelentetni nyomtatásban augusztus környékén, és remélhetőleg beindul a produkció az év végére.
Hallgatsz még olyan brit zenekarokat, mint a Cure és a Tears For Fears?
A Cure-t mindenképpen, a Tears For Fears-t kevésbé.
Az interjút Steve-O készítette