„Felszabadító hatással van az emberekre, ha beszélnek az álmaikról” – Dreampire-interjú

A Dreampire a világ első álom-mozgalma. Azt tűzte ki célul, hogy az emberiség álmait mozgóképen dokumentálja, beszélő fejes álomelbeszélések formájában. A Kiégő Izzók fényzsonglőr csapata az eddig összegyűlt 3000 álmot szövi bele egy álom-installációba az A38 kiállító térben, az A38-MVM Fényfestés sorozat legújabb felvonásában. A fedélzeten a megnyitó délutánján színészek és zenészek improvizálnak a látogatók által megosztott álmokra. Mi pedig a speciális installáció kapcsán kérdeztük ki az egyik alapító tagot, Kapronczai Erikát kedvenc álmairól, arról, hogy mennyire sikerült megvalósítani a kezdeti elképzelésekből és arról, hogy megelőzhetőek-e a katasztrófák az álmok segtségével.

 

Meséljetek a kezdetekről – hogyan kezdtetek el álmokkal foglalkozni, mi ragadott meg benneteket?

Szerintem már mindenkinek az életében elhangzott az a mondat, hogy „képzeld, mit álmodtam!” Személyes élményeink fűződnek az álmodáshoz, mégsem foglalkozunk velük különösebben. Hát mi nem tudtunk betelni a rácsodálkozással, hogy micsoda képeket, történeteket, képzettársításokat teremtünk napról napra, öntudatlanul.

Először egy dokumentumfilm terve fogalmazódott meg, amiben sorra álomtörténeteket mesélnek az emberek. Aztán rá kellett jönnünk, hogy ha elkezdünk beszélgetni az emberekkel az álmaikról, az egy sokkal végtelenebb és érdekesebb történet, semhogy kimerüljön egyetlen 50 perces mozgóképben. Ekkor született az archívum és a web oldal ötlete.

 

Mit csinál pontosan a Dreampire?

A Dreampire projekt egy álom-gyűjtő mozgalom. Heten csináljuk, és már több ezer felvételt készítettünk álmaikat mesélő emberekkel az elmúlt másfél évben. A cél, hogy ez a gyűjtemény mindenki számára hozzáférhető legyen egy web oldalon, ahol azon túl, hogy böngészni lehet mások tudatalatti álommunkájában, arra buzdítjuk az embereket, hogy ők is meséljék el legemlékezetebb álmaikat, és osszák meg a webkamerájukkal rögzített videóikat. De lehetőség lesz privát álom-naplót is vezetni, kommenteket írni és kapni, egy olyan ismeretségi kört kialakítani, ami teljes mértékig az álmok mentén szerveződik. Kapcsolatba kerülhetnek azok, akik ugyanazt álmodják, vagy csak az álmuk alapján érdekelni kezdi őket a másik, éljenek akár a Föld két legtávolabbi pontján.

Szeretnénk, ha minél sokszínűbb felhasználása lenne a gyűjteménynek, a művészettől a tudományig. Az elképesztő történetek minket is hamar megihlettek. Már több alkalommal installáltuk őket kiállításon, ilyenkor, illetve a fesztiválokon rendszerint performance-szal is előállunk, ahol színészek, táncosok és zenészek szabadon improvizálnak a nézők előadás során megosztott álmaira.

Egy év alatt mennyit sikerült megvalósítani az elképzeléseitekből?

Másfél éve kezdtünk bele a szervezett gyűjtésbe és akciókba. Londonban a Secret Cinema tömegeket megmozgató előadásainak részeként jelenhettünk meg másfél hónapon keresztül, majd végig fesztiváloztuk a nyarat, Bánki tó, Volt, Sziget, Ozora, egy rezidencia programnak köszönhetően kijutottunk a projekttel az Indonéz Nemzeti Galériába és Balira, legutoljára pedig Berlinben a Collegium Hungaricum Berlináléhoz kapcsolódó rendezvényén népszerűsítettük a mozgalmat. Minderről a blogunkon lehet részletesebben olvasni. Most a web oldal programozásának beindulása a legfrissebb fejlemény, sajnos erre sokáig kellett várnunk, mert ilyen jellegű projektekre nagyon nehéz támogatást szerezni, legalábbis ebben a kezdeti fázisban. E tekintetben továbbra sem állt be változás, viszont megismerkedtünk egy lelkes és tehetséges programozóval és web designerrel, akik komoly perspektívát látnak a projektben, ezért puszta elhivatottságból beszálltak. Az A38-as kiállításra készül el a landing page-ünk, ahol már meg lehet tapasztalni egy keveset a majdani sok funkciós site világából.

 

Nemzetközi szinten mennyire számít egyedülinek, amit csináltok? Miben más például, mint a Shadow? 

Többen próbálkoztak már hasonlóval, de a piackutatás során azzal szembesültünk, hogy nincs igazi konkurenciánk. Egyébként a Shadow az egyetlen említésre méltó szerintem, de ez elsősorban egy mobilalkalmazás, amivel felébresztheted magad az alvásnak abban a fázisában, amikor álmodsz, azaz még emlékszel is az álmaidra, és azon nyomban felmondhatod. Hangfelvételekben vezethetsz álom-naplót. A Dreampire projekt egyedülálló az audiovizuális formátuma és a hálózatépítés hangsúlyossága miatt. Egyáltalán nem mindegy, hogy itt vizuálisan is megjelenik az álommesélő, ez önmaga és mások számára is értékes adalék, az álmok sokkal komplexebb átadását és befogadását teszi lehetővé. Az pedig, hogy egy-egy álom kapcsán beszélgetések alakulhatnak, ismeretségek szövődhetnek földrajzi meghatározottságtól függetlenül, szintén meghatározó aspektusa a vállalkozásunknak. A Facebookon olyan emberekkel tartod a kapcsolatot, akiket már valahol megismertél, akik az életed fizikai részei a mindennapokban is, vagy valaha részei voltak. Itt olyan emberekkel találkozhatsz és barátkozhatsz majd, akivel egyébként soha sem futnál össze, lehet, hogy nem is fogsz, mégis felismerheted benne a lelki társadat.

Az álmok sokak szerint a legintimebb dolgaink – mennyire nehéz rávennetek az embereket, hogy elmeséljék nektek? Főleg, hogy a terveitek szerint ezeket később mások is megnézhetik majd.

Negyon különbözőek a reakciók, amikor odalépünk valakihez, hogy mesélje el a kameránkba az álmát. Szerencsére a nyitottság a jellemzőbb. De sokszor előfordult már az is, hogy valaki vonakodott az elején, aztán mikor elkezdett beszélni az egyik álmáról annyira belelendült, hogy egy egy órás beszélgetés lett belőle, és volt rá példa, hogy néhány nap elteltével újra bejelentkezett, mert megint álmodott valami érdekeset, amit el akart mondani. Az a tapasztalat, hogy nagyon felszabadító hatással van az emberekre, ha beszélnek az álmaikról. A nyilvánosságról pedig a honlapon majd mindenki maga dönthet, de mindenképpen vonzó a lehetőség, hogy esetleg találkozol valakivel, aki ugyanazt álmodja, illetve hogy reagálhatnak mások a történeteidre. Arról nem is beszélve, hogy álom-versenyeket fogunk szervezni. A hónap legnépszerűbb álma jutalomban részesül.

Megfigyeltetek már különböző tendenciákat? Eltér egy vak ember álma mondjuk egy süketétől, és ha igen, miben?

Igen, körvonalazódnak jellegzetességek kultúrától függően is. A vakok esetében például jelentős a különbség azok között, akik valaha látók voltak, illetve akik vakon születtek. Akiknek vannak vizuális emlékeik, de már nem látnak, gyakran visszaálmodják az emlékképeket. A születésüktől fogva vakok pedig leginkább taktilis érzetek mentén mesélnek. De annyi anyagunk még nincs, hogy bármilyen komoly megállapítást tehetnénk. Ugyanakkor nekünk nem is célunk, hogy kutassunk, nem is vagyunk szakemberek, reméljük, hogy a tudomány majd felismeri a gyűjteményben rejlő lehetőségeket.

 

Sokan elvileg előre megálmodnak katasztrófákat – gondoljátok, hogy egyszer majd az álmokat katasztrófamegelőzési céllal is használhatjuk majd?

Számomra ez a legizgalmasabb kérdés az egész vállalkozással kapcsolatban. Ha tömegesen töltenek majd fel álmokat az emberek, ki fog derülni, hogy sűrűbben fordulnak-e elő bizonyos motívumok adott időszakokban, és hogy ezek hogyan hozhatók összefüggésbe a világunk nagy léptékű eseményeivel. Indonéziában több emberrel beszélgettem, aki megálmodta a 2004-es cunamit, és még sok emberről tudtak, akiknek hasonló élménye volt. Ha a Dreampire web oldal beindul, mindez tényszerű bizonyítást nyerhet. És akkor hirtelen nagyon fontosak lesznek nekünk az álmaink. (Sokak számára szerencsére már most is azok.)

Azoknak, akik még nem látták a fesztiválokon már felbukkanó álomimprovizációs műsorotokat, hogyan foglalnád össze, mire számíthatnak?

Folyamatosan kísérletezünk ezzel a performance-szal. Először csak két színészből állt az improvizációs csapat, aztán csatlakoztak zenészek és táncosok is. A megnyitón kedd este két színész (Boncsér Sára és Bárnai Péter) és egy zenész (Komenczi Bálint) fogja életre kelteni a látogatók álmait. Aki jön a megnyitóra, érdemes készülnie egy álommal, amit vagy ott személyesen elmesél, vagy leír egy papírra és a moderátorunknak adja, aki felolvassa, és a csapat szabadon improvizál rá. 

 

Elmesélnéd egy emlékezetes álmotokat?

Jó, elmesélem egy álmomat, de akkor már azt is, hogy mi volt az élményem vele kapcsolatban a Dreampire projektnek köszönhetően. Egyszer azt álmodtam, hogy macskát szültem. Évekig abban a tudatban voltam, hogy egyedül vagyok ezzel az álommal, és most, hogy százával hallgatom mások álmait, kiderült, hogy ez a macska bébi már sok más nő fejében is megszületett. Nem tudom, hogy ez mit jelent, de számomra nagyon érdekes. Figyelem azokat, akik már álmodták ugyanezt, hogy van bennünk a közös.