Barabás Lőrinc | Útkeresés emberileg és szakmailag
A Barabás Lőrinc Quartet 2016 februárjában lelte meg végleges felállását Cséry Zoltán billentyűssel, Herr Attila basszusgitárossal és Nagy Zsolt dobossal, és még ezen az őszön megjelentették a zenekar első lemezét, Beardance címmel. A Beardance a trombitás hatodik albuma, tizenegy naplójegyzet dallal, szavak nélkül, instrumentálisan. Az album zenei világa sokszínű – míg a címadó dal egy észak amerikai indián népzene ihlette szerzemény, addig fanyar triphoppok, jazzes drum and bass-ek is megtalálhatóak a lemezen. Erről a változatosságról, improvizációról, párhuzamos pályákról és még sok másról beszélgettünk a február tizenegyedikei, Simon Plötzeneder Quartettel közös koncertjük kapcsán.
Néhány éve Londonba helyezted át a székhelyedet, két esztendeje viszont ismét inkább Budapest a bázisod. Mi volt a célod a londoni kalanddal és milyen hatással volt a kint léted a pályafutásodra és a kreatív tevékenységeidre? Mennyire él még az „angol vonal”?
Volt benne útkeresés emberileg és szakmailag egyaránt. Kalandvágy és az az „utazhatnék” érzés. Sok kapcsolat szövődött az ott töltött idő alatt. Azóta inkább pár napokra megyek csak ki koncertezni és találkozni a barátokkal. Azt hiszem jó volt kiszakadni az itthoni környezetből kicsit, kívülről látni a dolgokat. Aztán újra hazatérvén letisztult egy csomó minden. Sok dal született ott kinnt is, ezekből van amit a Quartettel van amit a szóló szettemmel játszom és vannak amik még érlelődnek és majd egyszer talán megszólalnak.
Két éve egy elektronikus zenei beütésű lemezt, tavaly ősszel egy quartet-albumot készítettél. Mi befolyásolja azt, hogy éppen melyik irányba indulsz el? Párhuzamos pályák ezek, vagy blokkokban dolgozol, egyiket a másik után?
A lemezkészítés blokkokban történik. Az kicsit sűrű lenne ha egyszerre csinálnék mindkét formációval lemezt. De a koncertek terén párhuzamosan játszom szólóban és a Quartettel. Más a kettő és én mindkettőt szeretem és otthon érzem magam mindkettőben. A szóló szett vetítéssel szokott menni a Quartet meg kvartett felállásban.
2012-ből már vannak Youtube-os Barabás Lőrinc Quartet koncertfelvételek, azóta pedig legalább két-három különböző felállást is takart ez a név. Hogyan állt össze ez a mostani névsor, kit honnan ismersz?
A régi Random Szerda klubestekből megmaradt ez a felfogás, az örömzenélős, változó felállású formációk szeretete. Kísérleteztem, keresgéltem és az évek során egy csomó nagyszerű zenésszel játszottam. Valahogy bennem is mostanra érett meg az a hangzás amit szerettem volna megszólaltatni és ehhez mostanra találtam meg azokat a zenészeket, akik ebben partnereim. Cséry Zoltánt nagyon régről ismerem, még a Kőbányás időkből. Otthon van a szintetizátorok, effektek világában is, miközben a jazzben, a fúziós zenében is jártas. Herr Attilával szintén régi az ismeretség már. Sokat játszottunk együtt Random Szerdákon. Ő a világzene és a jazz, blues közös nevezője. Nagy Zsolt, dobost ismertem meg legkésőbb. Ő a Dohnányi Ernő Szimfónikus Zenekar ütőse többek között. Emellett számos pop és jazz formációban játszik. Így mindenki egy kicsit más irányból érkezett és ez egy érdekes ízt ad a megszólalásnak.
Mekkora teret hagytál a zenésztársaknak a számok írásánál, mennyire foly(hat)tak bele a dalszerzésbe?
A dalokat én szereztem és vittem a próbákra, hogy szólaltassuk meg őket. Elkezdtünk dolgozni és a próbateremben is és koncerteken is megérleltük a számokat. Volt amelyikben több, volt amelyikben kevesebb változást hozott ez az időszak. Emelett az improvizációnak is nagy szerepe van a zenénkben. A műsorunkban mindenki ki tudja bontakoztatni a saját zenei személyiségét.
Mennyire jellemzi a zenédet mostanában az improvizáció? Akár a koncerteken, akár a dalszerzésnél.
Hosszú idő után őszel újraindítottam a Random Szerda klubbestet, ahol változó felállással havonta játszunk teljesen improvizatív zenét. Instrumentális zenei kalandozások legtöbbször négytagú felállással. Jól esik ismét benne lenni ebben a világban és ez nagyon kihat a Quartetre és a szóló szettemre is. Mindegyikben ott van a rögtönzés. Valahol hangsúlyosabban, valahol kevésbé. Néha egy-egy szerkezeti séma, vagy egy hangulat vagy egy ismétlődő ritmus tartja mederben a történéseket, néha meg egészen konkrét dallam és harmóniaívek követik egymást.
Milyen zenék voltak rád mostanában a legnagyobb hatással?
Ibrahim Maalouf, Tigran Hamasiyan, My Baby.
Mik a terveid a 2017-es évre?
Tavaly novemberben voltam egy közel egyhónapos turnén Amerikában a Cseh Tamás Program segítségével. Idén is szeretnék visszamenni és játszani sokat arrafelé. Emellett mind szólóban, mind a Quartettel szeretnék videókat készíteni a meglévő lemezanyagokhoz és élő koncertekhez egyaránt. Zenét írni, bővíteni a repertoárt, koncertezni és koncertezni. Az, hogy az új anyagokból lesz-e új lemez, még elválik.