Oldal kiválasztása

Történelmi koncert ma este az A38 Hajón: újrajátssza „A halál móresre tanítása” c. lemezét a VHK

Ma este ismét móresre tanítja a halált a VHK: Grandpierre Attila és zenekara az A38 Hajó születésnapi fesztiválján vissza nem térő alkalmon játssza el újra ikonikus, harminc éve megjelent lemezüket. 1988-ban történelmi momentumokat élhetett meg az, aki részt vett a lemez készítésében: ezt segít most felidézni két zenekartag, akik elmesélik, mit jelentett akkoriban egy ilyen anyag elkészítése.

Soós Lajos Szónusz

Az előzmény az, hogy a német menedzserünk olyan promóval alapozta meg a hírünket Nyugat-Európában, hogy több se kellett. Tévé, rádió, film, újságok, riportok… Hát még, amikor meghallották úgy isten igazából a zenekart, akik a vasfüggöny mögül jöttek! Tarolás, roham, észbontó!

Magyarországon is népszerűek voltunk – egy gimnáziumi felmérés szerint a legnépszerűbbek -, de itthon folytonos akadályokat gördített elénk és szinte minden új zenekar elé az államhatalom. Lemezről szó sem lehetett. OSZK vizsgánk se volt, tudatosan nem mentünk el. Minek? Úgyis csapda!

Annak idején nagyon nehéz volt külföldre utazni. Személyes meghívólevéllel, anyagi és egyéb garanciákkal volt ez lehetséges. A müncheni menedzserünk a fentiek szerint meghívott bennünket Eindhovenbe (Hollandia) egy lemezfelvételre. Úgy volt kialakítva a stúdió, hogy csak néhány lépést kellett tenni egy háztetőn és már ott is voltunk a szállásunkon. A hűtőszekrény mindig tele volt Heineken sörrel, ez is fontos. 7 napig melóztunk ott, nem nagyon voltak éjszakák és nappalok. A hollandok konkrétan belénk zúgtak, ajándékkal halmoztak el, meg ilyenek… együtt szilvesztereztünk… a hangulat több, mint fergeteges.

A lemezborítót az Atilla álmodta meg. Amikor reggel elmesélte, úgy éreztem, ezt nem lehet képileg megvalósítani. És mégis! Pár hónap múlva a Múzeum körúti lemezbolt kirakatában  csak a mi lemezünk volt látható faltól falig. A Hanglemezgyár padlót fogott. Kiadtak egy lemezt? Nyugaton? Ezek? Hiszen még OSZK vizsgájuk sincsen…

A lemez teljes egészében:

Grandpierre Attila

A VHK tökéletesen tudta, hogy világraszóló, forradalmi célok fűtik, és képes ezeket a célokat zenében megvalósítani. De nemcsak mi tudtuk – a levegőben volt. A VHK egyfajta világszenzációnak számított Nyugat-Európában. Európa egyik legjobb menedzsere, Dietmar Lupfer szervezte meg az első lemezfelvételünket 1987 december utolsó napjaiban Eindhovenben, Theo von Rock hangmérnökkel, aki a Henry Rollins Band tagja is volt. Három napot kaptunk rá, és ennek nagyon örültünk. A három nap alatt sokan vándoroltak be a stúdióba messzi országokból, azzal, hogy azt hallották, a VHK lemezt készít Eindhovenben, és eljöttek meggyőződni, hogy igaz-e az óriási, de hihetetlen hír. Az Élet örökérvényű hatalmát hirdető zenénk móresre tanítja a halált, mert nincs hatalma a halálnak, ha a lényeg, az égig érő érzés maradandó érvényt szerez akaratának.

A lemezborítót a stúdióban álmodtam meg. Elmondtam Dietmarnak, aki azt mondta, ehhez Salvador Dalira lenne szükség, és 20 000 nyugatnémet márkára, de 1000 márkánál többet nem áldoz rá, tehát egy lépcsőházban készül majd a zenekarról egy fénykép, és ez kerül a borítóra. Erre azt mondtam, hogy marad az eredeti elképzelés, mert megtalálom a festőjét, és az 1000 márka elég lesz. Ezután megkértem barátaimat, adják tovább a barátaiknak, hogy zseniális fiatal festőt keresünk a VHK első lemezborítójának megfestésére. Kilenc jelölt után a tizedik, Barcsik Géza volt az igazi. Három hétig festette, majdhogynem éjjel-nappal. Amikor elkészült, hihetetlen látványt nyújtott. A Múzeum körúti lemezboltban a lemez későbbi, magyarországi megjelenésekor az egész kirakatot ezzel a lemezzel töltötték meg.

Számomra a Halál Móresre Tanítása ma is a világforradalmat jelenti. Hej!