„Világforradalomban élek” – interjú Grandpierre Atillával
Grandpierre Atillával beszélgettünk nagyszabású karácsony-előtti ünnepi koncertjükről és egész estés műsorukról, ahol bemutatkozik a Kozmikus Hang-Színház, a Vágtázó Csodaszarvas, Boldizsár Ildikó és a Tundravoice is fellép, valamint a világ, a tudomány és a lélek jelenlegi állásáról.
Nemrég olvastuk a hírt, hogy a neves Vice magazin írt rólatok egy hatalmas méltatást és remek elemzést, bemutatást. Hogy került erre sor?
Kaptam egy villámlevelet New Yorkból egy újságíró-zenész sráctól, Jordan N. Mamone-tól. Érdeklődött, hogyan szerezhetne be VHK CD-ket. Leveléből kiderült, hogy régi VHK rajongó, sokat tud a zenekarról, és kapcsolatban áll sok VHK-rajongóval világszerte. Aztán amikor megjelent az új VHK lemez, a „Veled haraptat csillagot” finn kiadásban, és ezt meghallgatta, először csak annyit írt, hogy hihetetlenül jó. Egyébként most írta, hogy számára a „Veled haraptat csillagot” a 2013-as év legjobb lemeze, a Swans új lemeze mellett. Rengeteg kérdést küldött, és ezekből született az interjú, és ehhez írt felvezetőt Jordan. A Vice-ban megjelent interjú nagy port vert fel, több, mint 900 ezren olvassák, 28 országban jelenik meg, a 444.hu is átvette, kicsit rövidítve.
Immár hagyománnyá nemesült a Vágtázó Csodaszarvas december eleji fellépése a Hajón. Milyennek láttad, élted meg az eddigi estjeiteket, s most pénteken mivel készültök?
Csodás élmény egy vízi járművön, egy hajó gyomrában koncertet adni, belejátszik a Duna hangulata, szelleme. Ráadásul a hajó egész személyzetével is jó érzés együtt dolgozni. A karácsonyi időszaknak amúgy is különleges hangulata van. Számomra ilyenkor szinte tükörsimává, folyékonnyá válik a csillagok és bolygók forgásából és keringéséből a Földre áradó idő, s ahogy a Duna hullámaira érnek a kozmoszban rejlő érzések, a Duna szelleme éltető vérkeringésévé változnak. Jó érzés erre a szellemiségre hangolódni, ilyenkor a hangszerek kultikus tárgyakká változnak, amelyekben szellemek élnek, és nekünk meg kell találnunk azt a módot, hogy játékunkkal megszólítsuk őket, felkeltsük érdeklődésüket, és akkor elkezdődik. Az érzések megindulnak, elkezdenek hang-testbe öltözni, és kiterjedni, megnyilvánulni, megjelenni a földlakók szellemi közösségének. Imádom Karácsony hangulatát, élményét, még a gondolatát is, sokat álmodok az ősi Karácsonyról, a regös hetekről, és hoztam már át zenét onnan (A Zene lakodalma). Régen hatalmas ünnepköre volt, több mint 3 hetes! Micsoda világ lehetett! Mindig örülök, ha a karácsonyi ünnepkör időszakában játszhatok.
A varázserő észrevétlenül keríti hatalmába az embert, de csak akkor, ha emberi mivoltunkat ünnepélyesen előkészítjük, ha belső világunk megnyílik és képes érzékelni más világok élet-akaratát. Az ősi ember számára még természetes volt, hogy minden idegszálával a Természet ideghálózatához kapcsolódott, és így közvetlen élte a csodát, az élet teljét. Az élet olyan erő, amely a legnagyobb szépségre, kiteljesedésre, a legmaradandóbb, örök, természetes érzések legnagyobb kiteljesedésére, boldogságra irányul. Az élet lényegében tehát valóban lenyűgöző, varázslatos szépség, mágikus erő rejlik.
Boldizsár Ildikó, a neves mesekutató, író, kritikus, esszéista, etnográfus, egyetemi tanár, szerkesztő, és meseterapeuta a mai magyar művelődéstörténet egyedülálló alakja. Előadásában egy új, teljesebb, tökéletesebb élet lehetőségeit és elsajátításának módját világítja meg. Felfogásában a csoda a létezés titkait és lehetőségeit fürkésző esemény, amely utat nyit a valóság teljesebb érzékeléséhez, a Mindenség, a szabadság szellemi dimenziói felé. A csodálatos élet a Természettel való együttműködés legmagasabb formája, amelyre mindannyian képesek vagyunk, csak meg kell nyitni magunkat, lelki-szellemi fogékonyságunkat a valóság teljesebb, tökéletesebb létmódjai előtt. Boldizsár Ildikó felfedezte a csoda törvényét: a csoda az emberiség történetében eddig tapasztalt legtökéletesebb létezési mód, működési elv, csúcsa mindannak, ami a természetből és az emberből kihozható, és amely annyira mélyen valóságos, hogy törvényszerűen meg kell valósulnia.
A zene nagyon a szívem közepe. Mindig valami igazit szerettem volna létrehozni, és most úgy érzem, sikerült egy vadonatúj utat nyitni arra a világra, azok mellett, amelyeket eddig a zenekaraimmal, a könyveimmel, a tudományos munkásságommal megnyitottam. Ez az új út a Kozmikus Hang-Színház. Képzeljünk el egy csodálatos gondolat-, zene-, kép- és film-zuhatagot, 11 percben – ezt 3 ember 3 hónapos munkával simán meg tudja valósítani. Paulik Laci hangmester és Nagy Misi képvarázsló barátom segítségével most megvalósítottuk. Ez egy kísérlet az élet teljesebb felfedezésére a gondolaterő, a természetes érzés, a képzelet, a teremtő vágy erejével. Felfedezni a bennünk élő világokat, az ihlet elme-tágító képességével! Csodálatos elgondolni, hogy a Természet minden képzeletet felülmúlóan zseniális. Lánglelkű és lángeszű, maga a Végtelen Láng. Csodálatos érzés követni, ami igazán tetszik, amit lényünk legmélyével tudunk csak érzékelni, átélni a csodát, képzeletünk teljes áramkörének kigyulladását – ilyen csodát szeretnék a Kozmikus Hang-Színház révén érzékeltetni. Felfedezni földi életünk csodáját a Világegyetem kozmikus életközössége szempontjából, mert itt, ebben az összefüggésben nyeri el életünk végső értelmét.
Hol tart pillanatnyilag a tudományos munkád és érdeklődésed, s miként kötöd azt össze a jelennel és a művészeteddel?
Tovább kutatom az élet és a Világegyetem titkát, és fedezem fel az élet nagyszerűségét. Próbálom megérteni az életet úgy, hogy minél több embernek át tudjam adni. Ehhez a legtisztább, legegyszerűbb megértésre van szükségem, és minél inkább haladok efelé, annál jobban megértem az élet nagyszerűségét. Az élet nemcsak az élet puszta továbbvitelére irányul, hanem tényleg a fenn-tartására, minél magasabban fenn-tartására, továbbadására, sőt továbbfejlesztésére, tökéletesítésére, fokozására. Csodálatos, repítő élmény, amikor érezzük, átéljük az életünket belülről felemelő erőt. Az élet önmagát felemelő erő! Münchausen báró csak a mesében tudta magát hajánál fogva felemelni, de az élet képes önmagát önmagából felemelni! Ráadásul ez az élet színtiszta lényege, egy óriási, érzést és értelmet felemelő erő, csak figyelmünket meg kell nyitni előtte, hogy felfedezzük, megérezzük! Az élet teljes erejéből felemelő erő, és ez nagy szó, mert az élet kozmikus erő. Tehát valóságos kozmikus erőt ébresztgetünk, amikor az életünket felemelő belső erő iránt megnyitjuk tudatunkat! És ez a Mindenséget röpítő erő ott ragyog bennünk, és bennünket is röpíteni akar a legmagasabb, legcsodálatosabb kiteljesedés felé. A mai ember rendszerint nem érzi, mert nem él igazán. Mert önmagától is idegen. Mert érzéseit, értelmi rendszerét tőle idegen erők birtokolják. Ez az életerő az, ami az elméleti biológiai munkásságom középpontjában áll, és ez a kozmikus életerő az, ami a zenei alkotóösztön, és amivel a zenei erőtengerben elmerülve kapcsolatot teremtünk.
Mit jósolsz a közeljövőben Kelet-közép Európának és Magyarországnak? Ezen belül milyennek látod az egyén és a politika viszonyát s annak alakulását?
Az élet forradalmát, vagyis belső, lelki forradalmat, lelki-szellemi fejlődést, tisztulást, egészséges életmód kialakítását. Minden belső energiánkat mozgósítanunk kell ahhoz, hogy igazán éljünk, hogy éljünk a képességeinkkel, belső erőforrásainkkal, ne hagyjuk őket parlagon! Az élet újjászületése a 21. században, a biológia évszázadában, az életminőség forradalmának századában elkerülhetetlen, hiszen élőlények vagyunk, és Bauer Ervin szerint minden élőlény minden energiáját mozgósítja a tehetetlenség, a bomlás, a romlás ellen. A Bauer-elv természettörvény, tehát örök, mindig és mindenhol érvényes, tehát az a törvény, hogy minden élőlény minden energiáját mozgósítsa a tehetetlenség, a tunyaság ellen, előbb-utóbb érvényre fog jutni az emberiségben is. És akkor jön el az igazi idő, a lelki-szellemi fejlődés világkorszaka! A mai társadalmi berendezkedés hamarosan elavul, mert a materializmusból fakad, mennyiségi szemléletre, a hatalom mennyiségi eszméjére épül. Hamarosan megváltozik a talaj a társadalmak alatt.
Terveid? Álmaid? Rémálmaid?
Lélekben már a világforradalomban élek. Sokszor érzem, hogy valami van a levegőben, egyre több olyan emberrel találkozok, akikben hasonló gondolatok, érzések érlelődnek. És ez még olaj a tűzre! Forradalmi átalakulásban állok, keresem az emberré válás, az egészséges, teljes és szabad élethez közelebb vivő lehetőségeit. Így találtam rá az életfejlesztés lehetőségeinek a zseniális Etka Anyó által felfedezett erőgyűjtő módszerére, a Buteyko-légzésre is. A VHK és a VCSSZ próbái, koncertjei rendkívüli erőt adnak számomra. Igyekszem felvenni a kapcsolatot a legzseniálisabb lénnyel, a Természettel. Nagy találmány az ember, nem is tudjuk, mekkora, mert ehhez fel kell nőnünk a kozmikus elméhez, vagy legalább meg kell nyissuk magunkat előtte. Sokszor már látom az emberiséget a szellem tüzében égni. Úgy látom, az emberiség még ebben az évszázadban felfedezi a lánglelkű és lángelméjű életet, és a zsenialitás általános elterjesztésének legjobb módját. Ha bepillantunk az élet vakító szépségébe, megtanuljuk tisztelni magunkban és egymásban az Élet hordozóját, és ennek megfelelően nem ébresztünk több rossz érzést magunkban és egymásban. Megtanuljuk, hogyan léphetünk kapcsolatba azzal az őserővel, ami túl van minden tapasztalt tudáson és tanult ismereten: az ihlettel, az ihletett állapottal. Az „Élő Világegyetem könyve” (2012) gondolatmenete során eljutottam a jövő társadalmának, a természetes társadalomnak a felfedezéséhez, amelyben olyan értelemszerűen és célszerűen működnek majd együtt az emberek, ahogy sejtjeink a szervezetünkben. Villámgyorsan és hihetetlen könnyedséggel hajtom végre ujjam mozdulatait, meg se kottyan, úgyszólván erőfeszítés nélkül, mégis ott az eredmény, a kisujjam a szemem láttára behajlik szellemem parancsára. Az emberiség is képes valóban értelmesen és a legnemesebb célt segítően, az életet felemelő módon megszervezni önmagát, és akkor összekapcsolódik a zseniális természeti erőkkel, és maga is természetessé, és így zseniálissá válik. Micsoda érzés lesz, amikor elömlik bennünk a Homo Sapiens elemi erejű, természetes (azaz zseniális) forrásból fakadó érzés- és gondolatvilága! Rémálomra nincs szükségem, ezeket nagyban gyártják az emberiséget tömeggé alacsonyító tudatipar (tudat-lealacsonyító, tudat-beszűkítő ipar) gyáraiban. Épp az ellenkezőjére lenne szükség: a tudat teljes mélységének és hatókörének felfedezésére, kitágítására és elmélyítésére, erőforrásai teljének az élet felemelésére fordítására. És ez a természetes. Ahogy egy fűszálnak, egy csillagnak, egy tájnak nincs rémálma, úgy én sem keresem az ilyesmit. Más a feladatom. Az, hogy felfedezzem, hogyan élhetem a tőlem telhető legcsodálatosabb életet.
Az interjút drMáriás készítette
