Ishome | Tökéletes aláfestő zene éjszakára

Keserédes és ártatlan elektronikus zenei kalandozások. Az orosz Mirabella Kiryanova valami olyasmit tett le az asztalra az elmúlt években amit nagyon kevesen tudnak utánacsinálni. Műfajok nélküli ambient, melankolikus hangulatok, nyomokban techno, downtempo és hip-hop alapok mesterien elegyítve az ő sajátságos hangzásával. Az Ishome-féle intim és sugárzó üveggömbvilág tipikusan az a fajta történet amitől nagyon nehezen tud szabadulni a hallgató, feltéve ha akar – és többnyire nem akar. Nem lesz ez másképp március kilencedikén sem, amikor is Sailor & I előtt (akivel szintén interjúztunk) lép majd fel az A38-on, először az eddigi karriere során. Ennek apropóján kérdeztük az orosz színtérről, eddigi pályafutásáról és még sok másról.

Mesélj a kezdetekről, minek/kinek a hatására döntöttél a zenélés mellett? 

A fordulópont talán az volt amikor tizenhárom évesen először hallottam az X-Press2-tól a Lazy-t a rádióban. Addig nem volt olyan zene, ami igazán sokkolt és mélyen megérintett volna. Esténként a teraszunkon ültem és erre a számra vártam. Nem tudtam elaludni amíg nem hallottam. Aztán tinédzserként nekem is kellett egy hely, ahova elszökhetek a valóság elől; a zene tökéletes volt erre.

Hogyan írnád le a zenédet valaki olyannak aki még nem hallotta?

Tökéletesen aláfestő zene éjszakára, mikor már a takaród alatt vagy.

Inkább az élő fellépseket preferálod, nem a DJ szetteket.

Igaz. Elsősorban azért, mert nem gondolom hogy túl jó ízlésem lenne és túl képzett sem vagyok. Szóval nem vagyok egy kiemelkedő DJ. De a saját zenémet, a benne dúló érzelmeket és hatásokat jól ismerem.

Az Ishome-alteregód mellett Shadowax néven is jelentetsz meg zenéket. Mi a fő különbség a kettő közt?

A Shadowax nem annyira intim mint az Ishome.

A webkettes csatornáidon nem vagy túl aktív, direkt? Ráadásul mondjuk a Facebook helyett inkább a Livejournalt preferálod.

Nem, nincs különösebb oka, talán csak annyi hogy nem igazán szeretek magamról beszélni vagy reklámozni magam a webkettőn. A Livejournalom egyébként pont mostanában frissült. Érted, amit ott írok? Leginkább orosz nyelvű humor.

Az orosz elektronikus zenei szcénát mostanában kezdte újra felfedezni a világ, ismét rengeteg izgalmas lemez érkezik tőletek. Te mennyire értesz ezzel egyet? Kikre érdemes szerinted figyelni mostanság?

Abszolút, nagyon boldog és büszke vagyok arra ami mostanában az orosz elektronikus zenei színtéren zajlik. Ha még nem ismernéd, mindenképp hallgasd meg őket: Lapti, Miyuki, Unbroken Dub, New Composers.

A debütalbumod, a Confessions három éve jelent meg – mikorra várható a folytatás?

Már három éve dolgozom rajta, de ez egy nagyon hosszú és fáradtságos folyamat.

Tíz szám, amit mostanában állandóan hallgatsz?

Biosphere – Daphnis 26; Ambient Noise Level – Sleeping With The Window Open; Новые композиторы – на машине; Alessandro Cortini – Scappa; Peder Mannerfelt – The Theory; Stanislav Tolkachev – Blue Mood; Boards Of Canada – Telepath; Leandro Fresco – El Cruce Imposible; Max Loderbauer – Jea; Zomby – Tears In The Rain.