Frank Turner | Egy húzós punk album
Politkus és érzékeny brit folk-punk: Frank Turner
A kortárs brit folk-punk egyik legnagyobb alakja, Frank Turner szinte napra pontosan két évvel első A38-as (durván teltházas) koncertje után április tizenharmadikán ismét a hajóra érkezik! A dalszerző-gitáros-énekes ezúttal tavaly megjelent új lemezét, a Positive Songs for Negative People-t mutatja be állandó zenekarával. Erről, illetve a hozzá kapcsolódó Twitteres kampányról kérdeztük őt, de szóba került az is, hogy még mindig szóló előadónak tartja-e magát és hogy lesz-e új Möngöl Hörde lemez.
Két éve már felléptél egyszer az A38 Hajón. Milyen emlékeid vannak arról a koncertről?
Akkor voltam először Magyarországon, remekül éreztem magam. Szerencsére arra is volt időm, hogy körbejárjam a várost, megtanuljak pár magyar szót és szerezzek néhány új barátot. Várom már, hogy visszatérjek!
A tavaly megjelent hatodik albumodról, a Positive Songs For Negative Peopleről azt nyilatkoztad, hogy azt szeretted volna, hogy úgy vegyétek fel, mint egy debütalbumot.
Sok zenekarnak az első lemeze a legjobb, de legalábbis a legizgalmasabb. Szerintem ez részben azért van így, mert a rajtuk lévő számok élőben, a klubokban forrják ki magukat. Annyiszor és olyan sokáig játsszák őket a közönségüknek, hogy végül ki tudják belőlük hozni a legtöbbet, aztán csak bemennek a stúdióba és eljátszák a koncertprogramjukat. Mi is így raktuk össze ezt az albumot, ahelyett hogy mondjuk bevettük volna magunkat a stúdióba, várva, hogy valami történjen.
A munkatársaid és a kiadód nem igazán támogatta az ötletet, hogy a lehető leggyorsabban vegyétek fel az albumot. Miért?
A munkatársaim – a zenekarom, a menedzsmentem és a többiek – abszolút támogattak. A kiadó viszont annyira nem, azt hiszem attól féltek, hogy egy nagyon brutális punk albumot akarok csinálni. Bizonyos értelemben mondjuk azt is csináltam, de azért nem annyira húzósat, mint amilyenre ők számítottak. Szerették volna, hogy olyan producerekkel dolgozzak, akikkel nem tudok és hogy többet költsünk a lemezre. De ez már mind nem számít, mert a végére minden a helyére került és újra barátok vagyunk!
Amikor megjelent a Positive Songs For Negative People, elindítottál egy Twitteres kampányt, a #FTRAOK-ot (Frank Turner Random Act Of Kindness, azaz Frank Turner Random Jócselekedetek), aminek a keretében emberek oszthatták meg az épp aktuális jócselekedeteiket vagy épp elmesélhették azt, amelyik velük történt. Volt kedvenced?
Talán az, amikor egy twitteres elmesélte, hogy vett egy antik katonai kést a bolhapiacon; bele volt gravírozva egy név, őt pedig érdekelte, ki lehet az. Némi kutakodás után megtudta, hogy a kést ellopták az 1970-es években, ő pedig felkutatta az eredeti tulajdonost és visszaadta neki. Szerintem ez csodálatos.
Jövőre lesz tíz éve, hogy megjelent a debütalbumod, a Sleep Is For The Week, ha most visszahallgatod, mi a véleményed róla?
Van benne egyfajta megkapó naivitás, amit szeretek, de azért dolgozhattunk volna még rajta. Ráadásul túl hosszú is.
Élőben és a stúdióban is együtt játszol a zenekaroddal, viszont máig azt mondod, hogy számodra a zenélés magányos tevékenység.
Még mindig szólóelőadóként tekintek magamra; én írom a számokat és ez az én projektem. De az egésznek mégis van egyfajta kollektíva-érzete, mikor a számokat gyúrjuk, felvesszük és koncertezünk velük. Mindig is így akartam, azt hiszem számomra Bruce Springsteen és az ő E Street Bandje a példa.
Máig sokszor hivatkozol magadra úgy, hogy Frank Turner Hardcore. Mit jelent számodra a műfaj?
Igazából ez a logóm – szeretem, mert elég nehéz szólóelődóként olyat kitalálni, ami nem kellemetlen vagy értelmezhetetlen. Viccnek indult, úgy tíz éve, de végül megtartottam. Nem mintha zavarnának a hardcore punkkal kapcsolatos asszociációk – ott tanultam a legtöbbet a zenéről és hogy hogyan kezeljem az embereket. Nem mondanám, hogy továbbra is része vagyok bármilyen punk szcénának, ahhoz túlságosan sokat költözöm, de az ideákat továbbra is tisztelem.
Ez inspirálta a Möngöl Hörde zenekart is? Lesz folytatása a cím nélküli debütalbumnak?
A Möngöl Hörde lényegében pár barát, akik szeretnek súlyos zenét játszani. Tervben van, hogy csinálunk majd valami mást valamikor, de még nem tudnám megmondani, mikor.
