A filmek mindig is jobban hatottak rám, mint a zene | Combichrist
A Hajón újrázik az industrial metált játszó Combichrist – interjú Andy LaPlegua frontemberrel
Visszatérő vendégként lép fel szerda este az A38 Hajón az amerikai Combichrist. A zenekar norvég származású énekesét, Andy LaPleguát kérdeztük az őt ért zenei hatásokról, a készülő új albumukról és persze a kedvenc filmjeiről.
Többször játszottatok már az A38 Hajón. Milyen emlékeitek vannak a korábbi bulikról, és hogy viszonyultok a helyszínhez?
Imádjuk, mindig jól sikerülnek az itteni koncertek, jó bulik szoktak kerekedni. A legmarkánsabb emlékem az, hogy amikor először játszottunk ott, fogalmunk sem volt, hogy ez tényleg egy hajó, nagyon bezsongtunk mindannyian, amikor megérkeztünk.
Néhány éve a Rammstein előtt is felléptetek Magyarországon. Hogyan emlékeztek vissza arra a turnéra? Milyen volt ekkora arénákban játszani?
Azon a turnén megtoltuk a bulit, ezért nem sok mindenre emlékszem (nevet). Természetesen király volt. Arénában is jó játszani, de nem lehet összehasonlítani a klubkoncertekkel, ahol bele tudsz nézni a közönség szemébe. Sokkal közvetlenebb hangulatúak azok a koncertek.
Mitől lehet szerinted, hogy Combichrist-dalok dance toplistákra is felkerültek?
Több emberhez is tudunk szólni. Vannak rajongóink az EDM, punk és hardcore szcénákból, követnek minket metalosok, gothok és industrial fanok is. Zenét csinálunk, nem stílusokat.
Több dalotok is hallható volt az Underworld-filmekben. Hogy tetszettek maguk a filmek?
Nekem tetszett mindegyik. Nem egy Keresztapa egyik sem, de szórakoztatóak, és valljuk be, Kate Beckinsale elég jól néz ki abban a latex ruciban.
Filmekből vett hangmintákat is használtok a zenétekhez; milyen hatással vannak ezek magukra a dalokra? Melyek a kedvenc filmjeitek?
A filmek mindig is jobban hatottak rám, mint a zene. Egy film feelingje egy egész dalt képes összerakni a fejemben. Túl nehéz lenne összeszedni minden kedvencemet, de ha mondanom kell néhányat, akkor Apokalipszis most, Antikrisztus és Kék bársony.
Hét éve megnéztük a zenekar turnébuszát belülről, és Andyvel is beszélgettünk:
Két éve jött ki a This is Where Death Begins-albumotok. Dolgoztok már a következőn?
Gőzerővel dolgozunk az új lemezen. 2019 elejére várható, és egy megújult show-val indulunk vele turnézni. Nagyon izgatott vagyok már, hogyan sülnek el a dolgok. Sokkal elektronikusabb és industrialosabb lesz, belerobban majd az emberek fejébe.
Korábban David Bowie-t, a Cure-t és Prince-t emelted ki a mindenkori kedvenceidként. Hogyan hatottak a zenétekre? Bowie karrieréből melyik a kedvenc korszakod?
Nem tudom, zeneileg mennyire hatottak rám, de azt biztosan befolyásolták, hogyan állok hozzá a zenéhez, mint olyanhoz. Tőlük tanultam meg, hogy nincsenek szabályok és korlátok, folyton kísérletezgetned kell és új utakat keresni a dalszerzéshez.
Bowie utolsó albuma a kedvencem, remekül összefoglalja a művészetét.
A Combichrist mellett milyen más projekteken dolgozol mostanában?
Az új album eléggé leköt, de készülőben van egy akusztikus albumom is, amelyet remélhetőleg szintén jövőre adok ki. Ki tudja, lehet, hogy újra lesznek Icon of Coil és Panzer AG-koncertek is 😉
Milyen gyakran jársz haza Norvégiába a turnékon kívül?
Évente többször. A családdal tartani kell a kapcsolat. Ők mindig is az első helyen lesznek számomra. Még azok is, akikhez nem vér szerint kötődöm.
Miért adtátok az Every Still Hates You nevet a mostani turnénak?
Leginkább régi számokat és a slágereinket játsszuk most, ezért úgy gondoltam, ez passzol ehhez a tematikához. És a készülő albummal egyébként is némileg visszatérünk a gyökereinkhez.
