Oldal kiválasztása

Június 4-én, a trianoni békeszerződés 100. évfordulóján tartott ünnepélyes eseményen egy három évig készülő kötetet, és a szintén frissen megjelent Trianon-antológiát mutatták be, zenével és színházi előadással kísérve.

Sárkány Győző kiállítását Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg, aki egy különlegességgel lepte meg a résztvevőket: egy szállodai étlapot hozott Párizsból, pontosabban a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, amelyen a trianoni delegáció aláírásai voltak láthatók. Úgy fogalmazott, szebb lenne a világ, ha ezek az aláírások csak ezen az étlapon szerepelnének.

Sárkány Győző népszerű, sokak által ismert, sokszorosan díjazott grafikus Trianon anzix című grafikai összeállítása nemcsak a most megnyitott kiállításon látható, de önálló albumban is megjelentek 100 rajz − 100 mondat alcímmel.

Az alkotó a kiállításmegnyitón kifejtette, hogy három évig dolgozott a sorozaton, szerzetesi elszántsággal és alázattal, de nagy örömmel. „Körülbelül száz könyvet illusztráltam és mindig arra törekedtem, hogy a történet mögé lássak”. Sárkány Győző azt is elmondta, hogy foglalkoztatta a trianoni dráma, az emberi tragédiák és a tájból kitaszított ember szenvedése. Látomásszerű rajzmontázsai rendhagyó megközelítései a trianoni tragédiának.

A tárlat megnyitása és a képanyagból összeállított kötet bemutatása mellett egy másik kiadványt, az Osiris Kiadó a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésében megjelent, háromkötetes Trianon-antológiával is megismerkedhettek az érdeklődők.

A reprezentatív gyűjtemény első kötete, a Vérző Magyarország című összeállítás 1920-ban Kosztolányi Dezső szerkesztésében jelent meg. Ennek folytatásaként rendezte sajtó alá Gyurgyák János, az Osiris Kiadó vezetője az Emlékező Magyarország című kétkötetes antológiát. A három kötet egy nyolctételes térképmelléklettel kiegészítve díszdobozban jelent meg. Az irodalmi panoráma mellett Gyurgyák János Trianon-dilemmáink című tanulmánya teszi teljessé a gyűjteményt. Az eleven szellemű, problémaérzékeny szöveg azokat a kérdésköröket mutatja be, amelyek az elmúlt száz évben meghatározták a Trianonról folyó hazai közbeszédet.

A Trianon-antológiát Völgyi Tóth Zsuzsa vezetésével tartott pódiumbeszélgetésen Demeter Szilárd író, PIM-főigazgató, Salamon Konrád történész és Megadja Gábor eszmetörténész vitatta meg.

Az antológiával kapcsolatban Demeter Szilárd elmondta, hogy amikor beleolvasott a Kosztolányi-féle Vérző Magyarország kötetbe, hiányérzete támadt. „Kosztolányi és kora a húszas években lereagálta Trianont, de az azóta eltelt időre nem reflektálhatott. Felkértem tehát Gyurgyák Jánost az azóta megszületett reakciók összeállítására”. Így született az Emlékező Magyarország című antológia.

A kiállítás-megnyitóval egybekötött könyvbemutatót, azaz a Petőfi Irodalmi Múzeum Trianonra és a nemzeti összetartozásra emlékeztető rendezvényét a Nemzeti Színház művészei által előadott irodalmi összeállítás, valamitn Baricz Gergő és Antal Gábor koncertje zárta.

Fotók: Nagy Géza