Nem tanácsos görcsösen ragaszkodni a régi formákhoz | Horváth Renátó, BUSH
A járványhelyzet következtében a hagyományos események helyett egyedülálló videókampánnyal, valamint egy egynapos élő eseménnyel: konferenciával és koncertekkel az A38 Hajó fedélzetén jelentkezik november 4-én a Budapest Showcase Hub (BUSH). A kelet-európai könnyű- és alternatív zenei fesztivál egyik alapítójával, Horváth Renátóval beszélgettünk.
Ahhoz kétség sem fér, hogy az idei BUSH más, mint az eddigiek: mint minden zenei programnak a Budapest Showcase Hubnak is ki kellett aknázni az alternatív lehetőségeket. Hogyan készültök 2020. november 4-re?
Egyszerre szűkült és tágult is a pálya, hiszen amit eddig lehetett csinálni azt nem lehet, viszont megnyíltak a lehetőségek új dolgok felé. Amit mindenképp szerettünk volna, hogy a lehetőségekhez képest legalább az itthoni barátainkat, szakmát és érdeklődőket személyesen is vendégül lássuk egy napra némi fejtágításra és networkölésre este pedig együtt nézzünk meg néhány jó koncertet. Alapvetően a helyszínen jelenlévőknek szeretnénk élményt adni és nekik szerveztünk workshopokat, beszélgetéseket, amikbe külföldről is bekapcsolódnak majd élőben.
A zenekarokat tekintve idén is összeállt egy nagyon erős line-up. Ezt semmiképp nem szerettünk volna veszni hagyni az utazási korlátozások miatt, és sok fejtörést okozott, hogy mi lenne az a formátum, amivel a legtöbb emberhez el tudjuk juttatni őket és a zenéjüket. Mivel alapvetően kevésbé ismert zenekarokat mutatunk be új közönségnek, ezért úgy éreztük, hogy az élő vagy felvett koncertek streamelése nem feltétlenül a leghatékonyabb online tartalom. Ezt az érzést erősítették az eddigi online showcase-ekről érkezett hírek is, amiket jellemzően mindenhol kevesen néznek, és általában a felhasználói élményről sem áradozik sem a szakmai sem a nem szakmai közönség.
Ezért inkább úgy döntöttünk, hogy elővesszük a #newkidsfromthebloc nevű korábbi online videós projektünket, leporoljuk és újracsomagoljuk. Felkértünk három izgalmas hosztot, Ferenczi Szonit (Skeemers), Suzanne Ranovich-ot (korábbi newkidsfromthebloc hoszt) és Pista Kralvoch-ot (Fvlcrvm, Nvmeri) hogy saját ízlésük és stílusuk szerint mutassák be/dolgozzák fel a zenekarokat, amiket Horváth Dani állandó videós kollégánk és vizuális próféta gyúrt össze 2-3 perces anyagokká. Mindenki teljesen szabadon játszott a feladattal és így született minden zenekarról egy szerintem iszonyú vicces, részben informatív, de nagyobb részben szórakoztató videó.
Fellép I Am Soyuz, Saya Noé, a Mongooz and the Magnet és a Törzs. Impresszív lineup, miért éppen ők?
Idén is volt a szokásos beszavazós rendszerünk, amibe egyébként jóval több magyar zenekar került (őket majd a videókon lehet látni), de többen nem vállaltak már idén fellépést. Nagyon boldogok és hálásak vagyunk azoknak akik viszont vállalták, és külön öröm, hogy ennyire eklektikus a felhozatal, ami jól reprezentálja a BUSH fesztivál sokszínűségét.
A koncertek mellett konferencia is várja az érdeklődőket. Milyen kérdéseket boncolgat, milyen előadókat hallgathatunk meg?
Alapvetően a lemez, koncert és digitális területeket járjuk körbe, és megnézzük, kivel mi a helyzet, hogyan készülnek a jövőre. Nemzetközi kiadó szervezetek, (IMPALA), koncertszervező ügynökségek (X-Ray Touring, FKP Scorpio), music supervisorok és online cowboyok adnak betekintést az új modus operandiba. Lesz ezenkívül személyes mentorálás, és a Yamaha is tart egy szuper workshopot, az élő otthoni streaming lehetőségekről
Szerinted mi most az abszolút top, a zeneipart érintő legégetőbb kérdés?
Hogy hol van a pénz!? A legtöbb szereplőt nyilván az izgatja, hogy az egyes nemzetállamok, és az EU hogyan, kinek, mekkora mentőövet dob, ami miatt óriási helyezkedés és átrendeződés is zajlik a piacokon. Ez persze nagyon fontos kérdés, de hosszú távon még érdekesebb, hogy ki milyen alternatív monetizációs csatornákat talál és tud megnyitni. Ki hogyan tudja kioldani a zene és a közönség közötti direkt csatornát. Hogyan talál keresletre a produktum.
Rendhagyó helyzetben rendhagyó üzenetekre és szerepvállalásokra van szükség. Nemrég (a szenvedélyednek is hódolva) körbedeszkáztad a Balatont. Mesélj a BalatonKörDeszka apropójáról és kivitelezéséről.
A gördeszka egy örök és stabil szerelem az életemben, ekkora bizonytalanságban utólag valahogy természetesnek is tűnik, hogy ekkora teret kapott. A járvány elején imádtam a kiürült városban gurulgatni, és annyira a mindennapjaim részévé vált, hogy balatoni nyaralásokra is magammal vittem. Egyik ilyen hétvége előtt egyszer csak arra ébredtem, hogy leviszem és most azonnal körbegurulom. A nálam szerencsére józanabb barátnőm, rávett, hogy ezt azért gondoljam át, így először csak egy “rövidebb” maratoni távot nyomtam le, de ezt követően biztossá vált, hogy ezt meg kell csinálnom. Bárkinek is említettem, valamilyen irányba extrém reakciókat váltott ki, ezért úgy gondoltam érdemes lenne ezt valamire felhasználni. Így jutottam el az adományozás gondolatáig, és sikerült is partnerre találnom a Fábián Juli Emlékalapítványban. Az adományozás továbbra is tart, aki tud, kérem segítsen. Menet közben szerencsére sok partnerre is talált az ötlet és a Nagyon Balaton, az Aktív Magyarország és sokan mások is beálltak mögénk. Ugrottam egy nagy fejest, úgy, hogy nem pontosan láttam mi lesz alattam, de kíváncsian vártam. Ahogy az “angol mondja”, ez egy leap of faith volt.
Mi az elmúlt időszak legnagyobb tanulsága számodra?
Tavaly sokat olvastam Nassim Talebet, például a Fekete Hattyú című könyvét, ami olyan világeseményeket elemez, amiknek a valószínűsége rendkívül alacsony, szinte elképzelhetetlen az adott körülmények között, mégis időről időre megtörténnek, és alapvetően változtatják meg az emberiség életét. Legyen ez a 2008-as válság, az I. világháború vagy éppen az azóta megtörtént koronavírus. Részben ennek a könyvnek a hatására is kezdtem el tudatosabban több lábon állni, és több olyan dologgal is aktívan foglalkozni, amik egyébként érdekelnek és motoszkálnak bennem. A tanulság az, hogy bármikor felbukkanhat egy fekete hattyú, és ezt érdemes észben tartani.
Hogyan készülsz 2021-re, mi az, ami neked okot ad a bizakodásra? Van jó tanácsod a zeneiparban dolgozóknak, zenészeknek, rajongóknak?
A buborékok kidurrantak, szinte mindenkinek át kellett értékelnie az eddigi életét, és szerintem ennek izgalmas következményei vannak, lesznek. Már most látni, hogy rengetegen új, komfortzónán kívüli szerepben próbálják ki magukat, és mindenkit csak erre tudok buzdítani. Szerintem nem tanácsos görcsösen ragaszkodni a régi formákhoz és rendszerekhez, legyen szó a zeneiparról vagy bármi másról. Hogy egy idevágó klasszikust idézzek eredetiben: „Be water, my friend” – Bruce Lee.
