Óriás | A saját képünkre formálni a kihívást

Február tizennyolcadikán az A38 Hajón mutatja be negyedik albumát a kurrens alternatív színtér egyik legizgalmasabb zenekara, az Óriás. A hosszú, több éves szünet után megjelent Minden villany ég esetében Egyedi Péter gitáros-énekes szerint „nem a zenekar felállása, hanem a dalok hangulata határozta meg a hangszerelést”. Erre egy jó példa az anno a blogon debütált Kezdjük el a fúvósokkal, de akadnak még további meglepetések is. Ezekről, a hosszú élet titkáról, kihívásokról és még sok másról beszélgettünk vele.

Tavaly volt tíz éves a zenekar. Nyilván nem könnyű egy válaszban összefoglalni egy évtizedet, szóval inkább csak koncentráljunk arra, hogy milyen érzésekkel, vágyakkal indultatok, indítottátok el annak idején az Óriást, s ahhoz képest hogy/hol vagytok most?

Anno teljes ártaltlansággal és igen nagy étvággyal, lelkesedéssel vágtunk bele mindenbe. Az ártatlanság már nem tud visszatértni, de a lelkesedés úgy tűnik, simán. A vágyak pedig ugyanazok maradtak: jó zenét csinálni, jó konceteket adni, jó zenekarban zenélni.

Mik voltak az elmúlt tíz év legfontosabb mérföldkövei, pillanatai, fordulatai? 

Fordulatokból nálunk nem volt túl sok. Mérföldköveknek a lemezeket tenném meg; elég szépen mutatják az adott időszakokat kívülről (és nekem belülről is). A tagcserék is fontos tanulságokkal jártak, és utólag már mindent értek, még magamat is. De a viccet félretéve, a lemezeken és a klipeken túl mindig is büszke voltam a zenekar kirándulásaira, ahogyan felkészültünk egy akusztikra, egy ikonra, vagy csak ahogy megcsináltunk egy feldolgozást. Mindenhol sikerült a saját képünkre formálni a kihívást.

Ha csak egy lemezt kellene választani az Óriás-diszkográfiából, amivel a leginkább elégedett vagy, ami leginkább tükrözi az elképzeléseidet, melyik lenne az. Miért?

A Tűz, Víz, Repülő. Nagyon szépen összefoglaltuk az akkori önmagunkat, és a lemez is jól sikerült, Varga Ádámnak hála az lett az első igazán gazdag megszólalású lemezünk, mégha alapvetően rockzenekar is maradtunk. Mindazonáltal az első EP és a Jön. spontaneitása és nemtörődömsége a mai napig inspiráló.

Tíz év azért már igen hosszú idő. Mi a hosszú élet titka? Hogyan kell zenekarként működni, hogyan kell viszonyulni a titeket körülvevő valósághoz, hogy – nyilván persze zökkenőkkel – üzembiztosan és jó szívvel tudjatok működtetni egy zenekart?

Szeretetből. Nyálas, de csak úgy működik. Teszem hozzá, ha nem így csináltuk volna, hanem célfókuszáltabban, lehet, hogy előrébb lennénk, de ez semmit sem számít. Romantikusak vagyunk. A minket körülvevő valóság meg igencsak különleges, pláne a magyar, és megpróbáltunk érdemben sosem foglalkozni vele. Itt most a zeneiről beszélek. Nagyon érdekes volt az elmúlt öt év átalakulása, amivel nem igazán foglalkoztunk. Nem bánom. Mégis maradtak körülöttünk érdeklődők, köszönjük a kitartásukat!

Beszéljünk az új lemezről! Az albumelőzetes dal alapján egy alapvetően új hangzású lemezre számíthatunk. Jól érzem? Milyen az új Óriás-lemez?

Szabad. Újrakezdő. Színes. Bátor. Felszabadult. Letisztult.

Hogyan készült az új album?

A dalvázlataimra kevés próbával, alapvetően első reakciókat rögzítettünk. Én ezeket vittem tovább és csiszoltam otthon. Hangulatokat akartam rögzíteni, hangszerelési megkötések nélkül. Ha új impulzus volt, felvettük, én pedig alakítgattam tovább a hangulatokat. Amikor nem akartam, akkor nem foglalkoztam vele. Amikor akartam, akkor nagyon intenzíven. Tizenöt dal állt így össze, a végén tisztáztuk tízre. Amikor pont elfáradtam volna a végén, akkor jött Dorozsmai Gergő és segített letisztázni a dalokat keverési szempontból, és még jó pár remek zenei ötlete is volt. Nélküle nem ilyen lett volna, ha elkészült volna egyáltalán.

Az Óriás saját kedvenc lemeze, a Tűz, víz, repülő:

Sok minden mással is foglalkozol. Van a Mindenkinek megvan a maga története, aztán zenélsz, sőt egyre nagyobb részt vállalsz a Rájátszásban, dolgozol a Fishing On Orfű szervezőjeként. Mi a helyzet e pillanatban ezekkel. Mi ezeknek az egymáshoz való viszonyuk, hogyan hatnak egymásra, netán erősítik egymást?

A MMAMT most pihen, minden energiát elvitt az új Óriás, de továbbra is szeretnék egy lemezt csinálni a közeljövőben – bár ezt kb. két éve mondom. A Rájátszás évi tíz-tizenkét koncert, nagyon szeretem, jóleső, aktív zenei kikapcsolódás. A Fishing – immáron hatodik éve – pedig a legkedvesebb melóm marad. Minden a helyén van.

Milyen lesz az Óriás 2017-es éve?

Nyárig csak a lemezbemutatót csináljuk, arra viszont igencsak felkészülünk. Fontos kihívás ezt a lemezt élőben is megszólaltatni. Nyáron pár szabadtéri- és fesztiválkoncertet tervezünk, és ősszel igyekszünk országosan is bemutatni a Minden Villany Éget.