„Öröm nálatok játszani” | Plini újra az A38 Hajón
Harmadjára lép a fedélzetre az ausztrál progmetál-gitárzseni, ezúttal headlinerként
Egyre izgalmasabb előadókat termel ki magából az ausztráliai progmetál szcéna, erre jó példa az augusztus 14-én a Hajón koncertező, instrumentális hálószobametált készítő Plini. A még csak 26 éves zenésszel új kislemezéről, a turnézásról és az eredeti szakmájáról is beszélgettünk.
Már kétszer játszottál az A38-on. Milyen emlékeid vannak a helyszínről, hogyan emlékszel vissza a bulikra?
Konkrétan ez az egyik kedvenc koncerthelyem és városom a világon. Amikor először játszottam ott az Animalas As Leaders előtt, emlékszem, mennyire lehidaltam mindentől, amit Budapest adott – maga a város felfedezése, a hely minősége (a backstage, a színpad, a fények, a hang), és a legkiemelkedőbb – a kaja az étteremben! És persze a közönség is mindkétszer iszonyat jó fej volt. Öröm nálatok játszani!
Július 27-én jelent meg az új EP-d. Mesélj róla!
A Salt + Charcoal dal jött ki először, izgalmas volt olya ritmikai megoldásokkal kísérletezni rajta, amiket sosem próbáltam ki korábban – az egész dal ugyanolyan tempóban megy végig, de váltakozik benne a 4/4 és a 7/8 hangsúlyozása. Az EP egésze pedig egy zenei és érzelmi reflexió az elmúlt pár évem életmódjára: sok turnézás, új helyek felfedezése, és az ezekkel járó izgalom.
Még mindig mindent a hálószobádban veszel fel? Dolgoznál egyáltalán „rendes” stúdióban?
Minden egyes sáv a hálószobámban megy fel. Kivéve a dobot, azt stúdióban vettük fel, végül pedig a basszusgitárosom hálószobájában öltött végleges formát az anyag, ő keverte ki. Szeretnék nagy stúdióban felvenni hosszútávon, de egyelőre sem időm, sem elég pénzem nincs arra, hogy így vegyek fel – a hálószobázásban az a jó, hogy nyugodt körülmények között, bármennyi ideig el tudok merülni a részletekben, így minden témát pontosan ki tudok dolgozni.
Azt írod a Facebook-bemutatkozásodban, hogy “világbéke” műfajú zenét játszol. Ez mennyire vicc?
Teljesen, ugyanakkor remélem, hogy a zeném inspirálóan hat és boldoggá teszi a hallgatókat.
Azt is írod magadról, hogy a sajt a legfőbb nem-zenei inspirációd.
Alap, a sajt a legjobb kaja a világon.
Oké, kanyarodjunk vissza a komolyabb témákhoz – mesélj nekünk az ausztráliai progmetál színtérről!
Fiatal még, de szépen növekszik, rengeteg tehetséges zenekarral. A kedvenceim persze az instrumentális zenekarok, mint például a Caligula’s Horse – akiktől kölcsönzöm a ritmusszekciómat –, és az I Built The Sky. (Akik októberben a Hajó szervezésében lépnek fel a Dürerben – katt! – a szerk.)
Tartasz workshopokat és mesterkurzusokat is turnézás közben. Hogy zajlik egy ilyen session?
Általában úgy, hogy játszom néhány dalt, utána nagyon kötetlenül beszélgetünk arról, ami érdekli a közönséget. Néha sokat szakmázunk, néha elméletekben, vagy éppen filozófiai kérdésekben merülünk el. Bárhogy is alakulnak, számomra mindig izgalmasak!
Azt nyilatkoztad egy interjúban, hogy te vagy a legrosszabb zenész a zenekarodban. Ez mennyire szerénykedés?
Arra utaltam vele, hogy a lehető legjobb zenészek játszanak velem – és egyébként mindegyikük technikai tudása jóval az enyém felett van. És sokkal jobb így, hogy én megyek utánuk, mintha ők próbálnának követni engem.
Építészetet tanultál az egyetemen. Tervezel karriert az eredeti szakmádban, vagy maradsz a zenélésnél?
Most elképzelhetetlennek tartom, hogy visszamenjek bármilyen irodába. Nagyon jól haladok most a zenével, nem szeretnék ezen változtatni.
Budapesten csak koncert lesz, de aki tanulna Plinitől, YouTube-on is megteheti:
Sok híres zenész kezdte építészként, például a Pink Floyd tagjai. Számodra hogyan kapcsolódik az építészet és a zene?
Nagyon hasonló kreatív folyamat mindkettő. Absztrakt ötlettel vagy vízióval kezdesz, majd lassan beleteszed a tudásod és a kreativitásod bizonyos korlátokon belül, úgy, hogy a hallgató vagy a felhasználó élvezze, amit kapott tőled. Abban is egyeznek, hogy a végeredmény eléréséhez mennyire fontos a részletek egymáshoz való illeszkedése.
Eddig csak instrumentális dalaid jelentek meg. Tervezel éneket is a jövőben?
Igen, már megvannak a jelöltjeim, hogy kikkel szeretnék együtt dolgozni. Még sosem csináltam ilyet korábban, úgyhogy fasza kihívás lesz.
