Útravalók az Ecocatering fenntarthatósági workshopjáról

A fenntartható vendéglátásról tartott workshopot az Ecocatering Kft. a Kiállítótérben, melynek tanulságait az alábbiakban olvashatjátok. A 100%-ban lebomló terítékeket forgalmazó cég immáron két éve a fenntartható vendéglátási partnerünk, a segítségükkel jelentősen csökkentettük a fedélzeten képződő műanyag hulladékok mennyiségét.

A workshop első részében Stampf Krisztina, az Ecocatering Kft. ügyvezetője beszélt a lebomló termékek főbb jellemzőiről. Az alapanyagok négy fő csoportra oszthatók: búzakorpa, PLA (politejsav), cukornád és papír. Búzakorpából készülnek tányérok, tálkák és evőeszközök, ez utóbbihoz PLA-t is hozzáadnak. A kukorica szárából és leveléből állítják elő a PLA-t, ebből jellemzően poharakat, szívószálakat, elviteles dobozokat gyártanak – ezekkel találkozhattok a Hajó bárjaiban és éttermében is.

A cukornádtermesztés mellékterméke az ún. bagasse pép, melyből tányérokat és elviteles dobozokat készítenek előnye, hogy jól bírja a hőt és légáteresztő. A papír-és kartontermékek főként poharak, levestartók, tasakok, zacskók és dobozok alapanyagaként szolgál. A poharakat és levestratókat kristályosított, szintén teljesen lebomló PLA-val vonják be, hogy alkalmasak legyenek forró italok és levesek felszolgálására.

Sor került a termékismertetők mellett az Ecocatering gasztroprogramjának bemutatására is, melynek köszönhetően a kitelepülő vendéglátóegységek kedvezményes árú, hatékony és rugalmas kiszolgálása valósul meg. A cég bemutatta viszonteladói programját is, ami lehetőséget ad a kereskedelmi vállalkozásoknak, hogy az Ecocatering tudástárát és raktárkészletét használva haladjanak előre a lebomló terítékek megismertetése és értékesítése terén.

A workshop Keve Zsuzsa alapító-tulajdonos előadásával folytatódott, aki a házi és ipari komposztálás különbségeiről, és az utóbbival kapcsolatos magyarországi kihívásokról beszélt. Elmondta, hogy a szerves hulladékon kívül házilag azon termékek komposztálhatók, melyek csomagolásán ezt a gyártó feltünteti: ilyenek például a kukoricából készülő, vékony falú szatyrok, szemetes zsákok, illetve a búzakorpából készült tányérok. A növényi alapú termékek komposzttá alakításánál jön képbe az ipari komposztálás. Ez zárt rendszerben működik, és akár gasztronómiai hulladék is hozzávehető, sőt, szükséges is ezzel keverni a lebomló terítéket a komposztáláshoz. Működéséhez áram szükséges, egyes gépeknél emellett speciális baktériumkultúrát használnak – ennek segítségével a gép típusától függően 7-24 óra alatt megy végbe a komposztálás. A folyamat végeredményeként négy egység hulladékból keletkezik egy egység komposzt, amely 10:1 arányú földdel történő keveréssel helyezhető ki.

Magyarországon jelenleg a gasztronómiai hulladékot égetőművekben való begyűjtés és helyszínre szállítás után biogázként hasznosítják. A komposztáló berendezések kitelepíthetők, kiváltva ezzel az elszállítás költségeit, és csökkentve a folyamat ökológiai lábnyomát. A technológiának számos előnye van: csökkenti vagy megszünteti a hulladék-elszállítás költségeit, lehetőséget biztosít a veszélyes élelmiszeripari hulladék gyors kezelésére, tápanyagot juttat vissza a termőföldbe, szag-és zajmentes módon, automatizálva működik, valamint megszünteti a kártevők jelenlétét – röviden környezetbarát alternatívát nyújt a hulladéklerakók helyett. Hátrányai a törvényi szabályozás hiányossága és változásai, valamint az edukáció hiánya, a piac felkészületlensége.

Keve Zsuzsa előadásának zárásaként célként jelölte meg, hogy a lebomló hulladékok szétválogatása, visszagyűjtése és hasznos, a növénytermesztéshez felhasználható komposzt előállítása valósuljon meg a közeljövőben.

Megtudtuk a kérdés-felelet szekcióban, hogy a megrendelők saját márkájukat is erősíthetik a lebomló termékekkel: nagy mennyiség esetén megoldható környezetbarát festékkel oldható meg azok logózása, brandelése. Elhangzott, hogy az ipari komposztálásra kerülő hulladékot nem kell megtisztítani az ételmaradéktól, melynek köszönhetően hosszú távon jelentősen csökkenthető a víz-és vegyszerhasználat.

A workshop zárásaként Domján Júlia, az #UjraHajo projtektünkért felelős menedzsere beszélt a zeneipar környezetvédelmi szerepéről. Elmondta, hogy a Hajó még a nyitása előtt, húsz éve kezdte el a környezettudatos működés bevezetését, mivel egy ipari hulladékként kezelt néhai kőszállítót hasznosított és alakított át modern kulturális központtá. Kitért azokra a kezdeti tevékenységeinkre is, amelyekről blogunkon korábban részletesen beszámoltunk. Hangsúlyozta, hogy a klubok a hulladékcsökkentés mellett edukációs szerepet is betöltenek: feladatuk, hogy közönségüket a fenntartható döntések felé tereljék. Az online és helyszíni kommunikációs felületeik mellett közel állnak a nagy követőtáborral rendelkező zenekarokhoz is, akik segítségével még könnyebben juttathatják el üzeneteiteket a közönséghez. Ezért is fogtunk össze például Beck Zolival, vagy Harcsa Veronikával és Gyémánt Bálinttal a környezettudatosságról szóló kampányunkhoz:

A workshopról készült live stream felvétele visszanézhető a YouTube-csatornánkon:

Leave a Comment